A minőségi jó alvás még a nemzetgazdaságra is hatással van

Az október 20-25 között Rio de Janeiro-ban tartott Alvás Világkongresszus megerősítette azt a szomorú adatot, hogy jelentősen romlott a XXI. században az emberek alvásának a minősége. Ezzel kezdte beszélgetésünket a szakember, aki felhívta a figyelmet, hogy csökkent az alvás mennyisége is, az elmúlt száz évben átlagosan egy óra hosszával kevesebbet alszunk.

Bár az elektromosság és az annak köszönhető világítás miatt általános romló tendencia indult el a csendes pihenőnk terén, de az elmúlt tizenöt évben ez felgyorsult, amely részben egy újabb technikai vívmánynak köszönhető, az okoseszközök univerzumának, másrészt pedig egyre fokozódó stresszes életvitelünknek. A XXI. században így összesen többet romlott alvásunk minősége, mint az azt megelőző 80 évben – mondta. 

G. Németh György a Hírklikkel megosztotta annak a friss felmérésnek az eredményét is, hogy melyek a legpihentebb országok az Európai Unióban. Ebből szembeötlő az a szomorú adat, hogy a magyarok csaknem a legnyúzottabbak közé tartoznak. Szlovákia és Finnország vezeti a listát, Görögország az utolsó, mi a huszonötödikek lettünk. Az alvás mennyisége itthon átlagosan csak a hétvégén lépi át a javallott 7 órát, hétköznap azonban csak 6-8 óra. A minőségi éjszakai pihenéssel töltött időn túl, azonban ez az index számba vett olyan szociális és társadalompolitikai adatokat is, mint a törvényben biztosított szabadságidő, vagy a törvényben biztosított és a valóságban betartott pihenőidő.

Kérdésünkre, hogy várhatóan a jövőben az alváshiány és alvászavar felkerülhet-e a társadalmi devianciák körébe, a szakember azt mondta, jelenleg a tárgykörrel foglalkozó szervezeteknél annak előkészítése zajlik, hogy az alvással foglalkozó tudományág váljon önállóvá. Ezzel kapcsolatban G. Németh György felidézte, hogy az ötvenes években a szívorvoslást még a belgyógyászat alágaként tartották számon, mára azonban nem kérdés, hogy a kardiológia önálló diszciplína. Így válik számunkra egyre ismertebbé az alvásunk világa is, és fedezzük fel annak jelentőségét a mindennapi életünkre, és akár a nemzetgazdaságunkra kiható aspektusait is. Ha ezt a minősítést az alvással kapcsolatos kutatások is megkapják, akkor „az egész alvás mögött álló gyógyítási, diagnosztikai, terapeutikus rendszerek és egyetemi képzések egészen más szintre helyeződnek” – vetítette előre a szakember.

„A növekvő tudatosság ellenére, azonban még mindig jelentős szakadék tátong a rendelkezésre álló ismeretek és a lakosság azon ismerete között, hogy miként javítsák az alvásukat. Sok ember nem fér hozzá megbízható forrásokhoz és eszközökhöz, amelyek eligazítanák őket az egészséges alvási viselkedés kialakításában, ami félretájékoztatáshoz és zűrzavarhoz vezet” – írta szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a Magyar Alvás Szövetség. A szervezet elnöke ismertette az úttörőként hazánkban elindított Health System Hungary programot. Ebben a felmérések kiértékeléséhez a mesterséges intelligenciát is alkalmazzák, és így a reményeik szerint jelentős, új felismerésekre tehetnek szert alvásszokásaink és annak mindennapjainkra gyakorolt hatásának feltérképezésében.

Az újabb óraátállítással kapcsolatban a szakember kiemelte, hogy bár az Alvás Világkongresszusának nincs egyöntetű álláspontja annak eltörlése mellett, mégis a tagszervezetek többsége szorgalmazza azt, mert úgy ítélik meg, hogy az óraátállítás szükségtelenül megzavarja az alvási rutint és így az alvásminőséget. G. Németh György leszögezte, abban szervezetileg nem kíván állást foglalni, hogy a nyári vagy a téli időszámítás mellett döntsön majd hazánk, ha arra kerül a sor, annak jelentőségét azonban hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság bevonásával zajló higgadt vita keretén belül döntsék ezt el a szakmai szervezetek és a politika képviselői. A végeredmény lesz a lényeg, ami a reményeik szerint egy óraátállítással már nem zavart átaludt éjszaka.