Orbán célja, hogy Putyinhoz hasonlóan nagyobb befolyásra tegyen szert Afrikában
Magyarország azt tervezi, hogy 200 katonát küld Csádba, azzal a kinyilvánított céllal, hogy elősegítse a terrorizmus elleni harcot és a békét, valamint a migráció elleni harcot, de szakértők szerint Budapestnek más indíttatásai is vannak – írta a Military Africa. (A főleg a hadiiparnak szóló portál székhelyét, politikai állását nem sikerült kideríteni – a szerk.)
A cikk emlékeztetett rá, hogy nemrégiben hivatalos látogatást tett Budapesten Mahamat Idriss Deby Itno csádi államfő, és azóta Orbán Viktor még eltökéltebben dolgozik terve megvalósításán. Megfigyelők szerint Orbán célja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt utánozva egyre nagyobb befolyásra tegyen szert Afrikában.
A mintegy 19 milliós lakosságú Csád nemcsak a Szahel-övezetben tölt be fontos szerepet, de a globális geopolitikai tájképben is: egyrészt stratégiai elhelyezkedése miatt, másrészt azért, mert a Nyugat egyik kulcsszövetségese a világ egy kevéssé stabil részében.
Orbánnak, akárcsak Putyinnak, gazdasági érdekei vannak a térségben, emellett igyekszik politikai jó pontokat szerezni egy olyan időpontban, amikor más uniós tagállamok kiestek a kegyekből a térségben, és csökkentik jelenlétüket a Szahel-övezetben. Az elmúlt évben Magyarország gyors tempóban fejlesztette a kétoldalú kapcsolatokat, humanitárius segélyközpontot és nagykövetséget nyitott, továbbá a két ország bilaterális megállapodásokat írt alá a mezőgazdaság és az oktatás témáiban.
Magyarország afrikai jelenléte történelmileg nem jelentős, de Orbán az úgynevezett keleti nyitás jegyében afrikai államokkal is fejleszti kapcsolatait. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet vezetője szerint Magyarország a védelmi erők kiképzése érdekében is törekszik jelentősebb katonai szerepre a Szahel-övezetben.
A magyar haderő külföldi bevetésein eddig „katonai koalíciókban” vett részt, most azonban mindent magának kell csinálnia, ez pedig komoly kihívást jelenthet, különösen a források és a koordinálás vonatkozásában.
Nyugat-Afrikában az utóbbi években katonai vezetők ragadták meg a hatalmat, és szinte mindegyikük Moszkvához, illetve az orosz Wagner zsoldoshadsereghez fordult támogatásért. Magyarországon szakértők és ellenzéki politikusok is aggodalmuknak adtak hangot, hogy a Moszkvához továbbra is közelálló Budapest Oroszország megbízásából léphet fel az övezetben. (Ezt Budapesten tagadják).
Májusban felkérték az Egyesült Államokat, hogy vonja ki csapatait Csádból, ahol mintegy száz katona állomásozott a nyugat-afrikai szélsőségesség elleni fellépésre irányuló stratégiája keretében. Úgy tűnik, az Egyesült Államok és a nyugati hatalmak elvesztik a csatát a Szahel-övezetben, bár Csád jelentős amerikai katonai segélyekben és támogatásokban részesül – írta a portál.
