A nyugdíjas parlament javaslatai az igazságosság jegyében
Az Európai Unió elvárásai szerint a majdani nyugdíjtörvénynek két lábon kell állnia, az egyik a fenntarthatóság, a másik pedig az igazságosság. Az Országos Nyugdíjas Parlament (ONYP) pénteki ülésén ezek jegyében fogalmazott meg javaslatokat. A legfontosabbnak azt tartották, hogy a demográfiai folyamatoknak semmi közük sincs a nyugdíjhoz, mert az ország felosztható javainak összege nem az emberek számától függ, hanem attól, hogy az országnak milyen a teljesítőképessége – mondta el a Hírklikknek Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke.
Az Országos Nyugdíjas Parlament (ONYP) fő mondanivalója, hogy az ország teljesítőképességét nem a lakosság száma határozza meg, hanem a versenyképesség és a produktivitás. Nem értenek egyet azzal, amit sokan sugallnak, hogy fenntarthatóság a demográfiai folyamatok függvénye, amiből már látszik a nyugdíjrendszer összeomlása is. A szervezet tehát elhatárolódik attól, hogy az embereket a demográfiával és az eltartottsági rátával riogassák. Bár mindkettőt fontos tartják, csak nem a nyugdíj szempontjából. Példaként Karácsony Mihály megemlítette, hogy az elmúlt 20 évben az ország lakossága 4,6 százalékkal csökkent, 10,3 millióból 9, 6 millió lett, de ugyanezen idő alatt 38 százalékkal nőtt a GDP.
Az elnök arról is beszámolt, hogy az Országos Nyugdíjas Parlament támogatja azt a három lábon álló nyugdíjrendszert, amelyikből az egyik az, amit a költségvetés fizet. A második elem a munkahelyi nyugdíj - lánykori nevén a magánnyugdíj -, ami igazából a foglalkoztatói, a munkahelyi nyugdíjrendszer volt. A munkahely és az alkalmazott is tett bele pénzt, és ez volt az a 3200 milliárd, amit a jelenlegi hatalom egyik első intézkedésével „lenyúlt”. A harmadik láb pedig piaci termék, az önkéntes nyugdíjmegtakarítás.
Az ONYP szerint nem szabadna szigorítani a „nők40” korkedvezményes nyugdíjának a feltételeit. Vannak ugyanis, akiknek az a véleménye, hogy a nyugdíjkorhatár emelésével azt is emelni kellene. Amikor ugyanis bevezették a „nők40” kedvezményes nyugdíjlehetőségét, akkor a 62 év volt a nyugdíjkorhatár. Csakhogy az közben már 65 évre emelkedett, ezért vannak, akik amellett érvelnek, hogy a „nők40” is menjen föl „nők43” évre. Ezt az ONYP nem támogatja.
Vannak olyan nézetek is, amelyek szerint a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kellene kötni. Az Országos Nyugdíjas Parlament pedig nemhogy nem támogatja a nyugdíjkorhatár emelését – annak szerintük maradnia kell 65 évnek -, hanem egyenesen úgy véli, ha már hozzányúlnak egyáltalán, akkor azt az egészségben eltöltött időhöz kellene kötni. Vagyis ebben az esetben éppen csökkenteni kellene a korhatárt, hiszen a férfiaknál az egészségben eltöltött idő 61,9 év, a nőknél 62,4. Amire a magyarok most a nyugdíjkorhatárt elérik, addigra már betegségekkel, azok szövődményeivel kell szembenézniük. Vagyis a nyugdíjkorhatár emelés ilyen körülmények között igazságtalan lenne.
Az Országos Nyugdíjas Parlament a nyugdíjak éves emelését a béremelkedéshez kötné – mondta Karácsony Mihály. Nem a vegyes indexáláshoz, és nem úgy, ahogy most van az inflációhoz, hanem a bérhez. Vagyis, azt szeretnék, hogy a béremelkedés arányában nőjenek a nyugdíjak.
Az ülésen az igazságossághoz négy javaslatot tettek. Az egyik, hogy a továbbiakban lehetőleg ne nőjön tovább a férfiak és a nők nyugdíja közötti különbség. Bár nem értenek vele egyet, azt még elfogadják, hogy amikor az emberek elmennek nyugdíjba, akkor - a korábbi keresetek okán - a férfiaknak magasabb lesz az átlagnyugdíja, mint a nőké, hiszen utóbbiaknak kevesebb volt a jövedelmük, ami ugyan igazságtalan, de így van. Az ONYP azonban legalább annyit szeretne elérni, hogy ez a különbség a férfiak és a nők közt a továbbiakban ne nőjön. Azt is fontosnak tartották, hogy az ország különböző régióiban ne nőjön tovább a nyugdíjak közötti olló. Jelenleg Budapesten jobban nő az átlagnyugdíj, mint például Békés megyében, az ONYP ezt a különbséget is szeretné megszüntetni.
Az Országos Nyugdíjas Parlament kiáll amellett is, hogy ne nőjön tovább a különbség a régebben és a napjainkban nyugdíjba vonulók ellátása közötti különbségt. Ha ugyanis valaki ugyanazon a székhelyen, ugyanazon végzettséggel, ugyanabban a pozícióból négy-öt évvel később megy el nyugdíjba, akkor neki már az induló nyugdíja is 10-15 százalékkal magasabb lesz. Persze azért, mert a bére nőtt, épp ezért kardoskodik az ONYP amellett, hogy a nyugdíjemelést a béremelkedéshez kell kötni.
Elengedhetetlennek tartja a nyugdíjas parlament a legalacsonyabb nyugdíjak megemelését is, legalább a tisztes megélhetés szintjére, ami jelenleg 120 ezer forint körül van. Az ONYP azt szeretné elérni, hogy ez alatt az összeg alatt ne lehessen nyugdíj.
Az Országos Nyugdíjas Parlament pénteki ülésén megfogalmazott olyan javaslatokat is, amelyek nem igényelnek forrást a költségvetésből, nem is a nyugdíjtörvényhez tartoznak, de fontosak lennének. Ezek egyike volt például a Büntetőtörvénykönyv bizonyos pontjainak a szigorítása, vagy az, hogy legyen nemzetközi, kétnyelvű nyugdíjas igazolvány.
