„A probléma nem velünk van, hanem azzal a 26 tagállammal”

A dán miniszterelnök a napokban egy nemzetközi konferencián az EU megosztottságáról kifejtette: „Ha mondjuk 12 EU-tagország állna 15-tel szemben, akkor aggódna a megosztottság miatt, de nem ez a helyzet, 26 tagország áll szemben eggyel, vagyis inkább egy tagország Európa többi részével” – jelentette ki, félreérthetetlenül is Magyarországra célozva. 

Ugyanezen a konferencián Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, „Akik Ukrajna támogatásának leállítását akarják, azok nem a béke, hanem Ukrajna leigázása mellett érvelnek”. Orbán Balázs azonnal visszaszólt az Európai Bizottság elnökének, közölve, hogy „blődnek tartja beszédét”. A miniszterelnök politikai igazgatója azzal érvelt, hogy Donald Trump azt mondta neki, 24 óra alatt békét teremt Ukrajnában.

Szijjártó Péter a legutóbbi brüsszeli külügyminiszteri tanácskozáson kiosztott mindenkit, aki szembejött vele, a budapesti amerikai nagykövettől a litván külügyminiszterig. Szijjártó szerint utóbbi, Gabrielius Landsbergis az egyik legháborúpártibb politikus Európában és rendszeresen bírálja a magyar békepárti álláspontot. 

Szent-Iványi szerint ez csak néhány kiragadott magyar nyilatkozat az elmúlt napokból, de egyértelműen jelzi a tendenciát. A kormány viszonya az EU intézményeivel, illetve a többi tagállammal évek óta rossz és nemhogy javulna, folyamatosan romlik. Brüsszelben már sokan bánják, hogy nem fosztották meg Magyarországot az uniós elnökségtől, de bíztak benne, hogy meg lehet úszni botrány nélkül. Akik így gondolták, tévedtek – vélte a volt diplomata. „Hiú remény volt, hogy normálisan végigvitt elnökséggel Magyarország javíthat az imázsán és enyhíthet a feszültségeken, de a tendencia éppen ellentétes”. Szó sincs enyhülésről, magyar részről újabb és újabb frontokat nyitnak, a bizottsági elnök kiplakátozásától, Orbán „békemissziónak” nevezett haknikörútján át a tusványosi beszédig. De a külpolitikai szakértő ide sorolja a Lukoil-ügyet is, ami szintén csak ürügy volt a „kekeckedésre”, hogy Szijjártó minden nap tovább szítsa a feszültséget. Nem kívánnak érdemi lépéseket tenni az enyhülés érdekében, mintha az lenne a cél, hogy folyamatosan provokálják az uniót és a tagállamokat, hogy aztán itthon mindenért „Brüsszelt” hibáztassák. Bóka János európai ügyekért felelős miniszter ugyanakkor az Indexnek úgy fogalmazott, hogy itt az elnökséggel kapcsolatban „nagyon erős politikai hisztéria alakult ki”.

Politikai fenntartások az Európai Parlament és egyes tagállamok részéről korábban is voltak. Ezeknek alapvetően a magyar Európa-politikához van közük, és nem a magyar elnökséghez. Bóka szerint a kritika, amit a magyar elnökség kap, politikai jellegű.

Ami a pénzeket illeti, hogy vonjuk le a bírósági ítélet alapján hazánkra kiszabott 2 milliárd eurós büntetésből, amit Magyarország a határvédelemre költött, ez megint egy provokáció – mondta Szent-Iványi. A határkerítés megépítése nem uniós program része volt, amúgy pedig igazolhatatlan, valójában mennyibe került, és mennyivel több mint a schengeni határvédelemhez egyébként is szükséges költségek.

A következő lengyel elnökség terveiről annyi kiszivárgott, középpontba helyezik a jogállamiságot és ennek megfelelően újabb lépéseket tesznek a 7. cikkely továbbléptetésére, ha Magyarországot másként nem sikerül jó útra téríteni.