Albániával és Ukrajnával egyszintű a magyar védelmi korrupciós kockázat

A 77 kérdés vizsgálatából – független szakértők, az érintett kormányzatok és a Transparency International emberei munkája, konzultációja után kialakított – „bizonyítvány”, azaz a GDI index (kormányzati védelmi integritás index) azt összegzi, hogy milyen és hogyan működik a védelmi és biztonsági  intézmények korrupciójának intézményes kontrollja. Nos, ahogy a legfrissebb, most közzétett jelentésből kiderül: a kép nem túlságosan hízelgő a vizsgált 15 poszt-szovjet térségbeli országra nézve. A régió 48 pontos átlaga (a 100-as skálán) a korrupció nagy kockázatát jelzi.

Több fejlemény sem segíti a kitettség mérséklődését, sőt. Az pedig már egyenesen növeli a kockázatot, hogy több „tekintélyelvű” kormánynak köszönhetően, romlott az átláthatóság. Talán nem véletlenül, Magyarország és Lengyelország lehet erre példa: nálunk például korlátozták az információhoz jutást, a lengyeleknél pedig gyengült a parlament rálátása a folyamatokra.

A kockázatok az általánosnál is súlyosabbak

A Transparency International Magyarország szerint ez a felmérés azt igazolja vissza, hogy a védelmi ágazatban ugyanúgy jelen vannak a korrupciós kockázatok, ahogyan a gazdaság számos egyéb területén és általában az ország működésében – mondta a Hírklikknek Ligeti Miklós, a korrupció ellen küzdő civil szervezet jogi vezetője. Hozzátette: a biztonsági ipar sajátosságaiból adódóan, a kockázatok még súlyosabbak is, hiszen nemzetbiztonsági vagy védelmi érdekekre hivatkozva, könnyen lehet titkosított beszerzéseket lefolytatni, ami nemcsak a közpénzek átláttathatatlan költésére ad felhatalmazást, de a vásárlások indokoltságának és minőségének ellenőrzését is lehetetlenné teszi.

„Nincs mit csodálkozni azon, hogy a tíz éve tartó jogállami rombolás és a klientúra, vagyis a tűzhöz közelállók közpénzen történő gazdagítása megtépázza Magyarország hírnevét és kikezdi a kormány megbízhatóságát. Ez meglátszik az ország védelmi korrupciós indexén is” – mutatott rá. A szakember szerint tetézi a bajt, hogy a kormány a koronavírus világjárvány elleni védekezés ürügyén is elsősorban a saját hatalmának erősítésével van elfoglalva, amit az Alaptörvény 9. módosítása is tükröz.

A közpénzek átláthatóságát azonnali hatállyal szűkítő új rendelkezések mellett, a kormány – igaz, csak másfél év elteltével, 2023 nyarától – jelentősen megkönnyítené a hadsereg belföldi alkalmazását. Jelenleg az akár a haderő bevetését is indokolttá tévő szükségállapotot akkor lehet bevezetni, ha fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett, tömeges és súlyos erőszakos cselekményeket kell leküzdeni. A jövőben erre már akkor is sor kerülhet, ha a veszély sem nem erőszakos, sem nem fegyveres formában valósul meg – hívta fel a figyelmet Ligeti Miklós.

A parlament szerepe marginális

Ami a régió egészét illeti: a jelentés három kulcsfontosságú területen éri tetten a korrupciós kockázat növekedését.

Az első: gyengült az átláthatóság és a számonkérés terén kulcsszerepet játszani hivatott parlamentek ellenőrző szerepe. Itt a 15 ország átlagpontszáma 51, ugyanakkor Magyarországnak – mint az azeriek után a második leggyengébben muzsikáló országnak – csak 27 pontos a teljesítménye. Ezzel megkaptuk a „nagyon kockázatos” besorolást. 

Átláthatatlan közbeszerzések

A másik terület a közbeszerzések átláthatósága, pontosabban, átláthatatlansága. Ez magyarra lefordítva annyit jelent, hogy a nyílt verseny ritka, mint a fehér holló, s ez – sajnos – Magyarországon több, mint igaz. A 15 ország átlaga 47 pont (ami már önmagában is magas kockázatot jelent), ám hazánkban – a még rosszabb Azerbajdzsán után ismét – a második legnagyobb „kritikus kockázatot” hordozó a helyzet, összesen 14 pontos (!)  lett az eredményünk. Csak érdekességként: az amúgy „balkáninak” nevezett ténylegesen balkáni Észak-Macedóniának közel hatszor annyi, összesen 82 pontot sikerült ezen a téren elérnie.

Blokkolják az információt

A harmadik kulcsfontosságúnak tartott terület az információkhoz, adatokhoz  való hozzáférés, ami gyenge lábakon áll a térségben általában is. Nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva, túlteng a védelmi beszerzési projektek titkosítása. Az átlag pontszám 55 a százból, de Magyarország – és itt is Azerbajdzsán után már megint a második legrosszabb eredménnyel – csak 25-öt ért el, ez pedig a „nagyon magas kockázat” besorolást érdemelte ki.

A vizsgált országok és eredményeik

B kategória (alacsony kockázat): Lettország

C kategória (mérsékelt kockázat): Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Észtország, Grúzia, Lengyelország, Litvánia

D kategória (magas kockázat): Albánia, Koszovó, Magyarország, Örményország, Szerbia, Ukrajna

E kategória (nagyon magas kockázat): Montenegró

F kategória (kritikus kockázat): Azerbajdzsán

Nagyító alatt Magyarország

A magyar helyzetre – és az összes 15 országra – vonatkozó tételes minősítés (ami  itt érhető el angol nyelven, s amit a cikk végén böngészhet is) alapján megállapítható, hogy komoly aggodalomra ad okot a korrupciós kitettség a védelmi ágazatban hazánkban. Mindez akkor, amikor a demokrácia gyengül, a védelmi költések viszont az egekbe szöknek.

Az elmúlt tíz évben a parlament ellenőrző szerepét az egymást követő Orbán-kormányok fokozatosan visszaszorították, majdhogynem teljesen kiiktatták, s ez a védelmi ágazatban fokozottan tetten érhető – világít rá a jelentés. Mindennek fényében nem meglepő, hogy a védelmi beszerzések ellenőrzése gyenge és egyáltalán nem hatékony, szinte teljesen titokban zajlik. Csak apróbb beszerzésekről számolnak be az illetékesek, a komolyabbakat titkosítják, mondván, a nemzetbiztonsági vagy honvédelmi beszerzések esetében nemzetbiztonsági érdekekről van szó. Ez azonban felkelti a korrupció komoly gyanúját.

Ilyenek a magyar átlagok

Ahogy már szó volt róla, öt nagy területen vizsgálja a TI a korrupciós kitettséget a hadiipar és biztonság területén.

Az elsőben, a politikai kockázat kategóriájában a magyar eredmény 52 pont – ennek alkérdései között összesen kettő olyan van – a parlament ellenőrző szerepe és a lobbitevékenység átlátható volta – ami a legrosszabb, F osztályzatot érdemelte ki (15, illetve 0 ponttal).

A pénzügyi kockázat 50 pontos lett, itt a titkos költések az egyedüli F-es, s ezen belül 0 pontos alterület.

A személyi kockázat érte el legjobb eredményt a magyar bizonyítványban, a maga 56 pontjával. Annak ellenére is, hogy itt jutott a leggyengébb osztályzat egy alkérdésre: a nyilvános elköteleződés, illetve az antikorrupciós képzés „F” minősítést kapott.

A működési kockázat kategóriájában érte el a legrosszabb eredményt Magyarország: a 20 pontos eredmény éppen hogy kiérdemli az E osztályzatot. Nem meglepő módon a katonai doktrína és a korrupciót felügyelő tevékenység 0 pontot kapott. És a bevett gyakorlatot ismerve, sajnos abban sincs semmi meglepő, hogy a magáncégek bevonására nem sikerült még csak információkat, adatokat sem összeszedni ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az ebben elért pontszámot.

Alig teljesített valamivel jobban az ország a védelmi iparág közbeszerzéseinek korrupciós kitettsége terén: az összpontszám 26, de ezen belül hat olyan terület van, ahol a legrosszabb, F-jegyet érdemelte ki a magyar gyakorlat, s ezen belül öt egyenesen 0 pontot, benne – tegyük hozzá, szégyenletes módon – a parlament ellenőrző szerepe. Sokatmondó az is, hogy a közbeszerzések mely alterületein nem sikerült felmérni a helyzetet, merthogy „nincs adat” szerepel a következő területeken: a beszerzésekre gyakorolt politikai hatás, a szerződések, illetve a verseny nyomon követése.

Egy tipikus magyar példa

Mint portálunk több cikkben is foglalkozott vele (a többi között itt és itt), késő nyáron szándéknyilatkozatot írt alá a magyar honvédelmi miniszter és az akkori  budapesti amerikai nagykövet egy egymilliárd dollár (jelen árfolyamon valamivel több mint 290 milliárd forint) értékű rakétavásárlásról. Maga a rakétaüzlet 230 millió dollárnyi, a maradék pénzt a magyarok az eladó amerikai hadiipari céggel közvetlenül kialkudott és kötött megállapodás keretében költik el. Orbánék még a Parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának sem számoltak be a részletekről, beleértve az előzményeket, s azt, hogy mit, és pontosan mennyiért vesznek, illetve, milyen kiegészítő beruházásokat terveznek az ügylet szeptember végére tervezett véglegesítésének a keretében.

Védelmi beszerzési dömping

A beszerzések magas korrupciós kitettsége „normál” esetben is aggodalomra adna okot, ám a helyzet még a szokásosnál is ingoványosabb most, amikor az Orbán-kormány elképesztő hadiipari beszerzési dömpingbe fogott. Ahogy a Hírklikk korábban megírta, Törökországtól a városban is bevethető Ejder Yalcin 4x4 típusú páncélozott harcjárműveket vásárolt a honvédség, Németországtól Leopard 7-es harckocsikat és önjáró lövegeket (sajtóértesülések szerint, több mint félmilliárd euró értékben). A magyar kormány a hadiipar fejlesztésének legjelentősebb, több mint kétmilliárd euró értékű programját indította el: Lynx gyalogsági harcjárművek gyártására alapít vegyesvállalatot a magyar állam a német Rheinmetall céggel. Mint a Der Spiegel a hír megjelenése idején emlékeztetett rá, a német fegyvergyártó cégek csak tavaly rekord értékben, 1,8 milliárd euróért szállítottak fegyvereket és katonai felszereléseket Magyarországra.

A magyar kormány ugyanis nagy fegyverkezésbe kezdett, ami jövőre is folytatódik. 2021-ben a honvédelmi kiadásokra 2,25 milliárd dollárnyit terveztek be (778 milliárd forint), ami a GDP 1,66 százaléka. Egy sokatmondó adat: a 2017 januárjában elstartolt Zrínyi 2026 nevű program keretében – ­ az akkori tervek szerint – a 2026-ig terjedő időszakban a Magyar Honvédség fejlesztésére fordítható összeg meghaladja majd a 3500 milliárd forintot.

A módszertan

Ahogy már említettük, a korrupciós kockázatokra vonatkozó 77 kérdésre adott válaszokból áll össze az index, a végleges „bizonyítvány” pedig konzultációk után születik meg. Minden kérdésre 0-4 közötti pontszám „jár”, amit az összes almutató átlagos pontszáma alapján számítanak ki. A pontszámokat azután egy 0-100 közötti skálán helyezik el, és így alakul ki a kockázat szintjét mutató A-tól F-ig terjedő besorolás. Értelemszerűen, minél magasabb a kapott pontszám, annál jobb a helyzet, azaz kisebb a kockázat. A besorolásban pedig az „A” jelenti a legkisebb kockázatot, az F pedig a legnagyobbat.