Az EP az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését sürgeti Ukrajnával és Moldovával
Az Európai Parlament szerdán megszavazott állásfoglalásában arra szólította fel az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsot, hogy csütörtökön kezdődő ülésén döntsön a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával és a Moldovával.
A képviselők szerint bizonyos reformlépések megtétele esetén Bosznia-Hercegovinával is meg kellene kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, Georgiának pedig meg kellene adni a tagjelölti státuszt.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők felszólították az EU-tagországok vezetőit, hogy haladéktalanul fogadjanak el tárgyalási keretet a nyugati-balkáni országokkal összefüggésben, a csatlakozási tárgyalások gyors megkezdése érdekében, amint az egyes tagjelölt országokra vonatkozó követelmények teljesülnek.
Az EU-nak egyértelmű határidőket kellene szabnia a tagjelölt országok számára, hogy az évtized végéig lezárják az uniós csatlakozási tárgyalásokat – hangsúlyozzák az állásfoglalásban. Ugyanakkor kiemelik azt is, hogy a tagság eléréséhez nem szabad gyorsított eljárást bevezetni.
A képviselők szükségesnek tartják a koppenhágai kritériumok teljesülését, amelyek biztosítják a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok következetes és tartós elkötelezettségét a demokrácia és a jogállamiság irányába.
A megszavazott dokumentumban „határozottan elítélik" Orbán Viktor miniszterelnöknek az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó kijelentéseit, valamint Budapest Koszovóval kapcsolatos politikájának megváltozását. „Orbán Viktor kijelentései akadályozzák az EU bővítési folyamatát" – figyelmeztetnek a képviselők, akik emlékeztették az uniós kormányok képviselőiből álló Tanácsot arra, hogy negatív következményei lehetnek annak, hogy 2024 júliusában Magyarország veszi át a soros elnökséget.
Az állásfoglalásban hangsúlyozzák továbbá, hogy a bővítési folyamattal párhuzamosan belső uniós reformokra van szükség annak érdekében, hogy az Európai Unió hatékonyabban tudja integrálni az új tagokat, egyebek között a minősített többségi szavazás bevezetésével, amely a kül- és biztonságpolitikai döntésekre, valamint a csatlakozási folyamat szempontjából releváns területekre is vonatkozna.
