Az orbáni kommunikáció lényege az, hogy nagyot mondanak, a valóság meg nem érdekli őket
Katona Tamás a Hírklikknek adott interjújában tételesen helyre tette a Pénzügyminisztérium közleményét, ami azután jelent meg, hogy a korábbi pénzügyi államtitkár, KSH-elnök a Népszavának nyilatkozva elmondta: az idén nem lesz sem nyugdíjprémium, sem nyugdíjkiigazítás. Katona felhívta a figyelmet arra, hogy a PM nem cáfolta az általa mondottakat, ugyanis ő pontosan írta le a helyzetet és a jogi körülményeket. Látszik, hogy a kormány idegesebb, mint eddig volt, mert érzik, hogy komoly baj van, ami „abból is látszik, hogy már nem csak az Európai Unióval konfrontálódnak, hanem a valósággal is egyre inkább szembekerülnek”.
Mit szól ahhoz, hogy a Népszavának adott nyilatkozat után ennyire nekiment önnek a Pénzügyminisztérium a Facebookra feltett posztjában? Sőt, miután a PM oldala csekély érdeklődésre tart számot – 42 ezer követője van csupán –, gyorsan ismertették azt az MTI-ben is, aminek a híreit a kormányhű sajtónak szinte kötelező ismertetnie. Minek tudja ezt be?
Annak, hogy idegesebbek, mint eddig voltak. Bár Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón cáfolta, hogy a közvélemény-kutatások számukra kedvezőtlenek, de ettől még láthatóan motiválja a kormányt azok alakulása. Érzik, hogy komoly baj van. Ez abból is látszik, hogy már nem csak az Európai Unióval konfrontálódnak, hanem a valósággal is egyre inkább szembekerülnek.
„Olyan ex-államtitkárral karöltve kezdtek hangulatkeltésbe a nyugdíjakról, aki éppen akkor volt hivatalban a baloldali kormány pénzügyminisztériumi államtitkáraként, amikor elvették a 13. havi nyugdíjat. Ezzel tevékenyen részt vett a nyugdíjasok megrövidítésében” – áll a többi között a posztban. Vajon ez az, amire azt szokták azt mondani, hogy nem bontották ki az igazság egészét?
Akkor rögzítsük, hogyan is volt. A 13. havi nyugdíjat a 2008-2009-es válság körülményei közepette függesztette fel a kormány, illetve a parlament – egyidőben pedig bevezette a nyugdíjprémium jogintézményét. A terv az volt, hogy a későbbiekben a kormány visszaállítja a 13. havi nyugdíjat. Az persze külön megérne egy misét, hogy 14 év után miért hivatkozik a kormány még mindig a 2010 előtti nyolc évre.
„Nézzük a tényeket!” felvezetéssel olvashatjuk a PM opuszában, hogy a nyugdíj-kiegészítés és a nyugdíjprémium a törvényre hivatkozva nem jár. Miért volt szükség ön szerint erre a kinyilatkozásra?
Erre nem tudok válaszolni. Ugyanis én pontosan azt taglaltam, hogy miért nem lesz az idén nyugdíjkiigazítás, ezt világítottam, indokoltam meg. Ezt pedig a PM sem cáfolja.
A nyugdíjprémium kapcsán még maliciózusan meg is jegyzik, hogy „a baloldal ezt soha nem tette meg”, mármint nem fizetett nyugdíjprémiumot.
De hát nem is tehette meg, hiszen a következő időszakra vonatkozóan vezette be az akkori kormány! A törvény bevezette ezt a jogintézményt, amit azonban a 2010-es választás alakult Orbán-kormány már nem alkalmazott, pedig például 2014-ben 4,2 százalékkal nőtt a GDP a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Jóval később, 2017-ben fizettek először nyugdíjprémiumot, amikor már úgy érezték, hogy politikai megfontolásból, szavazatszerzés miatt szükség van rá. Nemhogy nyugdíjprémiumot nem vezettek be a kormányalakítás után, az új kormány azzal kezdte a tevékenységét, hogy iszonyú megszorításokat alkalmazott, amiknek következtében 2011-13-ban zuhant az életszínvonal.
„A kormány 2010 óta megduplázta a nyugdíjakat, a reálértéküket pedig több mint 20 százalékkal javította. Ezen felül visszavezettük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, amire jövő februárban is számíthatnak az idősek”. Vajon tényleg igazolják ezeket az állításokat a számok?
2010 óta nem nőtt ennyivel a nyugdíjak reálértéke. A 20 százalékos reálértéknövekedés nem felel meg a valóságnak. Nem véletlenül szoktuk azt mondani, hogy a statisztika a bázis megválasztásának a művészete. Az pedig 8 százalékot jelent, hogy 2021-től fokozatosan visszaállították a 13. havi nyugdíjat – amit egyébként mi ideiglenesen szüneteltettünk. Ami a többit illeti: voltak évek, amikor az inflációnál valamivel magasabb volt a nyugdíjemelés mértéke (aminek egyébként az az oka, hogy prognózisra épül az éves emelés), s volt, amikor csökkent. A megduplázott nyugdíj kifejezés pedig egészen egyszerűen nem értelmezhető, pontosabban: ezt deklarálva azzal dicsekszik a kormány, hogy ilyen magas volt a magyar infláció. A világválság kitörésekor kiemelkedően nálunk volt a legmagasabb infláció, ráadásul a nyugdíjasokat még ennél is kellemetlenebbül érintette az élelmiszerinfláció elképesztően szintje. Az általános infláció 27, az élelmiszereké pedig 45 százalék felett volt – ezzel szerintem nem érdemes dicsekedni, hiszen ez kimondottan a magyar gazdaságpolitikai vezetésnek róható fel. Ez egy kicsit olyan, mint az, hogy a kormány hivatkozása szerinte azért nem nő a gazdaság – a harmadik negyedévben sem –, mert gyengélkedik a német gazdaság, s mi attól függünk. Nos, a német GDP legutóbb 0,1 százalékkal csökkent, a magyar pedig ennek duplájával, 0,2 százalékkal, miközben a német gazdaságtól hasonlóan függő visegrádiak növekednek. Az orbáni kommunikáció lényege, hogy nagyokat kell mondani, de az már nem érdekli őket, hogy ez miként függ össze a valósággal – ha egyáltalán összefügg. Értem én, hogy a saját bázisuknak csak ezt mondják, és ők mást nem hallgatnak, hallanak, ám a rossz hír számukra, hogy ez is elkezdett már repedezni, egyre többen hisznek a szemüknek is és nem csak a fülüknek.
