Biztonságban van-e az elnök a golfpályán?

Az amerikai Secret Service-t, azaz Titkosszolgálatot igencsak régen, 1865-ben hozták létre a Pénzügyminisztérium alárendeltségében, azzal a feladattal, hogy szálljon szembe a pénzhamisítással, a csempészettel. A polgárháború után a forgalomban lévő pénznek vagy a fele hamisított volt, vámot, adót szinte senki nem fizetett és nagyban folyt a csempészet. E gondokat kellett orvosolnia az új rendőrhatóságnak. Az utóbbi feladatokat javarészt már régen az FBI látja el, de a Titkosszolgálatnak máig feladata a kiberbűnözés, valamint a pénzhamisítás, mindenfajta pénzügyi bűnözés üldözése. Emellett részt vesznek az FBI közös terrorelhárító egységében is, mind hazai, mind külföldi műveletekben. 

Legismertebb mai szerepét, a vezető politikusok védelmét a hatóság 1901-ben kapta, amikor egy anarchista, vele szemtől szembe állva, agyonlőtte William McKinley elnököt. Azóta feladatuk a különlegesen kiképzett rendőröknek (akik között már nem kevés a nő), hogy akár testükkel is védjék az Egyesült Államok vezetőit és családtagjaikat, valamint az országba érkező külföldi állam- és kormányfőket. Védelmük általában kiterjed a pénzügyminiszterre, valamint a belbiztonsági miniszterre, továbbá az elnök közvetlen munkatársaira, így stábfőnökére és nemzetbiztonsági tanácsadójára is. 

A közelmúlt tájékoztatás szerint jelenleg 36 amerikai személyt védenek. Biztosítják a fehér házi épületcsoport, a szomszédos Pénzügyminisztérium, valamint a Fehér Háztól távol lévő alelnöki rezidencia biztonságát, nemkülönben az elnök, az alelnök és a korábbi elnökök magánlakásait, valamint minden washingtoni külföldi képviseletet. Érdekes módon, 1994-ben a törvényhozás takarékossági megfontolásokból úgy döntött, hogy a volt elnökök védelmét csak a tisztük lejárta utáni tíz évre terjesszék ki. Obama elnök azonban visszavonta ezt a döntést, azóta ismét életük végéig jár a védelem a korábbi elnököknek.

A Secret Service csak 2003-ban került a Pénzügyminisztériumtól a Belbiztonsági Minisztérium alárendeltségébe. Jól tette a dolgát, ám tekintélyét egy 2012-es botrány jelentősen megrázkódtatta: mint kiderült, gondosan megválogatott, a rendőrségi elithez számító munkatársainak egy csoportja prostituáltakkal mulatozott szolgálati célra bérelt hotelszobáikban, miközben elnöki látogatást készítettek elő Kolumbiában. Erre is volt válasz: egy évre rá Obama elnök először nevezett ki nőt a „férfi szellemű” hatóság élére. Neki azonban hamarosan le kellett mondania, miután többször is behatoltak a Fehér Ház területére. 

Az Egyesült Államok történetében 17 alkalommal követtek el merényletet hivatalban lévő vagy a posztra jelölt személy ellen. Öten vesztették életüket, mások megsebesültek. Emlékezetes John F. Kennedy elnök meggyilkolása, 1963-ban, Dallasban – majd öt évre rá fivérét, Robert Kennedy igazságügyi minisztert lőtték agyon. Halálos kimenetelű merénylet ezek óta nem volt, de az elnökök sorában Gerald Ford, Ronald Reagan, Bill Clinton, az ifjabb George Bush és Barack Obama is volt gyilkos merénylet célpontja.

A június 13-i merényletnél, amikor az elnökjelölt egy választási gyűlésén a szomszédos háztetőn fekvő orvlövész megölt két embert és megsebesített egy harmadikat, Donald Trumpnak csak a fülkagylója peremét érte a lövedék. A vizsgálatok szerint a Titkosszolgálat ott több hibát is elkövetett. Jóllehet kaptak jelzést a biztonsági veszélyről, sőt felhívták figyelmüket a háztetőn lapuló merénylőre is, a washingtoni rendőrök nem léptek idejében. Többek között azért sem, mert a feladathoz képest kevesen voltak a helyszínen és mert nem hangolták össze megfelelően tevékenységüket a Trump gyűlésének helyszínét biztosító helyi rendőrséggel. A Szenátus illetékes albizottságának elnöke, Blumenthal demokrata párti szenátor szerint „ami június 13-án történt, egyértelműen megelőzhető lett volna – az ott elkövetett hibáknak egy része egyszerűen hihetetlen.”

Az amerikaiak mindössze 23 százaléka elégedett a Secret Service tevékenységével. A felmérés a pennsylvaniai merénylet után, de még az újabb, Donald Trump golfpályáján tervezett merénylet előtt készült. A Gallup Intézet, amely a közvélemény-kutatást végezte, emlékeztetett: a titkosszolgálatot korábban jellemzően igen pozitívan ítélte meg a lakosság. A bizalom 2014-ben kezdett mérséklődni, amikor valaki át tudott mászni a Fehér Ház kerítésén. A kormányőrség iránti bizalom a republikánusoknál nagyobb mértékben csökkent le, mint a demokratáknál. A Belbiztonsági Minisztérium, amely alá a szervezet tartozik, most kérte a törvényhozást: „drámaian” növeljék meg a szervezet költségvetését, hogy bővíthessék a létszámot és korszerűsíthessék a felszerelést. 

(Egyébként az állami postaszolgálat maradt az egyetlen állami intézmény, amely általános bizalmat élvez Amerikában. A Gallup felmérései szerint például az Igazságügyi Minisztériumot, az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatalt és az Adóhivatalt az amerikaiaknak csak harmada tartja jól működőnek...).

A legtöbb amerikai elnök szeret golfozni – ez pedig a legnagyobb kihívások elé állítja az őket őrzőket. A nagy kiterjedésű pályát és környezetét (azokat gyakran autópályák övezik) nagy feladat áttekinteni, sok ember kell ahhoz, hogy megfigyeljék és behatolás ellen biztosítsák a területet. Emlékezetes volt Ronald Reagan esete, aki 1983-ban ismét egyszer felkereste az ismert golfklubot, ahol hajdanán Eisenhower elnök is játszott és ahol az amerikai bajnokságokat rendezik. Reagan vidáman ütögette a labdát, miközben egy ember kisteherautójával áttörte a bejárati kaput, eljutott a pálya boltjáig, ahol túszokat szedett és azt követelte, hogy beszélhessen Reagannel. A drámainak tűnő ügynek vagy két óra alatt sikerült véget vetni, a betörőt elvitték és Reagan csak utólag értesült az ügyről. Az elnök viszont akkor elhatározta: véget vet a golfozásnak, hiszen az túl veszélyes…

A legutóbbi esetnél a floridai merénylő 12 órán át rejtőzött Trump golfpályájának közelében, amikor a Titkosszolgálat embere észrevette a bokrokból kiálló, félautomata, távcsöves lőfegyvert. A rendőr tüzet nyitott, a merénylő kiszaladt és így elfoghatták. Ronald Rowe, a Szolgálat igazgatója a héten tárgyalt Donald Trumppal a tett színhelyén, a volt elnök floridai rezidenciáján, amelyhez golfpályája is tartozik. A kiszivárgott hírek szerint Trump megkérdezte, biztonságos-e számára a golfozás?... Rowe elmondta neki, milyen nehéz feladat e pályák biztosítása. Azok közül, amelyeket Trump birtokol, illetve használ, egyesek könnyebben, mások nehezebben védhetők. Eddig nem derült ki, hogy Trump hol és mikor akar továbbra is golfozni, de környezete szerint feltehetően akar majd, mivel ez állandó sportja.

A hivatalban lévő elnök, mint most Joe Biden, nagyobb fokú védelmet kap ugyan, mint egy volt elnök, azaz Donald Trump – de már az első, ellene irányult merényletet követően mindkét párt törvényhozói sürgették, hogy kapjon nagyobb fokú védelmet és Biden felszólította a Secret Service-t, tegyen meg mindent, hogy Trump védelmét biztosíthassák.