Bod Péter Ákos: a mostani kamatcsökkentésnek nagy ára van

HírKlikk 2023. október 28. 16:57 2023. okt. 28. 16:57

Nem lehetek radikálisabb, mint azok a tanárok, akik ebből élnek, ez az ő munkahelyük, megvárom az ő döntésüket, és azt fogom figyelembe venni – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, aki nemcsak az óráira, hanem a televíziós szereplése idejére is kitűzte a kék szalagot. A közgazdász így tiltakozik az ellen, hogy az egyetemen, ahol ő is oktat, nyomást gyakoroltak egy tanárra, és miután vizsgálatot követelt, elbocsátották.

Egy egyetem minőségéhez hozzátartozik, hogy ilyen nem fordul elő, és ha előfordul, akkor annak van szankciója, de nem arra nézve, aki a normák szerint járt el – mondta a jegybank korábbi elnöke, aki a sztrájkot is fontolóra vette. (A kék szalag kitűzését Márki-Zay Péter indította el a korrupcióellenes küzdelem és az elszámoltatás jelképeként – a szerk.)

Attól jó egy magyar egyetem, és attól jó egy oktatási rendszer, hogy kompatibilis az európai nagyon jó oktatási rendszerekkel, fogad és küld diákokat, és ezt az egész cserét részben finanszírozza az európai intézményrendszer – tette hozzá. Rámutatott, hogy az Erasmus program is annak lesz az áldozata, hogy a magyar kormány a jogállamisági kérdésekben nem ad megfelelő választ az Európai Bizottságnak. „Az unióban el lehetett adni, hogy ez privatizáció, de magyar módon történt, mert beültek a miniszterek a kuratóriumokba jó pénzért.”

A professzor szerint az egész történet mókás, mert a jogászkormány alapvetően úgy buherálja a jogot, hogy a forma modern lesz, csak éppen telerakja feudális módon az embereivel úgy, hogy életfogytig szól a kinevezés. „Nem tudom, mi lesz ennek a diákcsere programnak a vége, mert ha nem indul újra valamilyen csoda folytán, akkor ez nagyon nagy léket üt az egyetemeink fejlődési perspektíváján, mert olyan egyetem lesz, ahova nem lehet jönni és ahonnan nem lehet elmenni. Ez csak egy kicsike pötty abban a nagyon nagy ügyben, ami a jogállamiság kapcsán folyik.”

Kamatcsökkentés magyar módra

Bod Péter Ákos emlékeztetett, valamikor volt 13 százalék az alapkamat és akkor azt mondta a jegybank elnöke, hogy ezzel a céljukat elérték, nem mennek feljebb, de annyira nagy volt az infláció – és még ment felfelé –, hogy a pénztulajdonosok azt mondták, ha nem megy utána a jegybank, akkor elkezdik eladni a forintot. Akkor lett 430 forint az euró és arra az MNB felnyomta a kamatszintet szinte azonnal, irdatlan magasra, 18 százalékra. A közgazdász rámutatott, nagyjából hat-nyolc országban van ekkora kamat és onnan kezdték lehozni. „Most tartunk ott, ahol voltunk, aki fejlesztést szeretne és növekedést akar, annak ez az érdeke, a Nemzeti Banknak pedig nem ez a feladata, hanem az, hogy a nemzeti valutánk értékállóságát megőrizze.”

A közgazdásznak nem tetszett, amit mondott a miniszterelnök a fejszével és a bicskával, de ha a kamatszint nem irdatlan magas, de elég magas, akkor érdemes forintot tartani. „Ez látszik is a forint árfolyamán, ez egyensúlyozás a jegybank részéről. Vigye le a kamatokat, de ne túl gyorsan. Öt-hét százalék között vannak a hozzánk mérhető országokban a kamatok, de itt még mindig 12,25 százalék, ez nincs rendben, ez mutatja a gazdaság törékenységét. Ezt lejjebb kell vinni, de ha túl gyorsan viszik le, akkor megrémiszthetik azokat, akik a pénzüket forintban tartják. Az amerikai állampapírok öt százalékot hoznak dollárban, tehát a forintot nem lehet nagyon levinni.”

Ez a 12,25 százalék mutatja, hogy ennek ára van. Ha olyan lenne a megítélésünk, mint a cseheké, ahol a korona jó pénz és ezt el is hiszi a piac, ahol a korona elég stabil az euróhoz képest, és a cseh kamatszint ugyan valamivel magasabb, mint az európai, de nem is mindig, és nem tudom, hogy ott szokott-e a miniszterelnök beszólni a jegybanknak – fogalmazott Bod Péter Ákos.

„Néha a politikusok nyugaton is megengednek maguknak modortalanságot, de az nem veszi ki magát jól.”

Infláció elleni küzdelem, uniós pénzek

Bizonyos pénzek, például az agrártámogatások jönnek és azon felül is érkeznek pénzek, de talán megnyitnak egy újabb csatornát, „az a gyanúm, hogy el kell majd küldeni számlákat Brüsszelbe, de a tisztviselők azt nagyon alaposan átnézik. Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, a magyar ügyészségről pedig azt írja az újság, hogy nem szokta magát összetörni, hogy minden csibészt megfogjon.”

Ez azt jelenti, hogy kevesebb pénz jön be, ha pedig nem jön, akkor fel lehet venni hiteleket, de azok drágák – tette hozzá a közgazdász, aki emlékeztetett, hogy tíz éves állampapírt bocsájtott ki legutóbb a magyar állam 5,5 százalékos kamattal. „Ez azért azt mutatja, hogy lehet finanszírozni a magyar államot, de drágán. A gyerekeink fizetik meg majd.”

A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.

 

 

Forrás: Hírklikk


Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom