Egyre kevesebb az esély „fehér" karácsonyokra
Ha folytatódik a globális felmelegedés, akkor az egész európai kontinensen és benne Magyarországon is télen inkább esőzés várható havazás helyett, és ez akár megnövelheti az árvízveszélyt is – tudtuk meg Vigh Pétertől, a „Másfél fok – éghajlatváltozás közérthetően” szerkesztőjétől. De a hó hiányának más, komoly környezeti kihatása is van. Egy interaktív térkép segítségével megismerhetjük az „utolsó” fehér karácsonyok idejét is.
Csehországban és Szlovákiában viharok és árvizek okoztak áramkimaradást háztartások ezreiben, több helyen evakuálni kellett a lakosokat. A heves esőzések, illetve havazás következtében tovább nőtt az árvízveszély Németország több térségében, a helyi folyók fenyegetően magas szintje miatt egyes településekről már részlegesen ki kellett költöztetni a lakosságot. Magyarországon csaknem 1200 kilométeren van árvízvédelmi készültség, a Duna várhatóan csütörtökön tetőzik Budapestnél, árvíz volt a Rábán, az Ipolyon újabb árhullám érkezett, a Tiszán folytatódik az árhullám levonulása, a Tisza több mellékfolyóján is vízszintemelkedések indultak meg a lehullott csapadék és a hóolvadás hatására. Ezért a következő napokban újra árvédelmi fokozatot megközelítő vagy azt meghaladó vízállás fordulhat elő a Krasznán, a Túron, a Bodrogon, illetve a Zagyva-Tarna és a Körösök vízrendszerén. Mindez elég szokatlan ilyenkor karácsony táján, decemberben. Vigh Pétert, a „Másfél fok – éghajlatváltozás közérthetően” szerkesztőjét kérdeztük, nem szokatlan-e a decemberi árvíz, és van-e köze a felmelegedéshez.
Vigh Péter elmondta, hogy a globális felmelegedés miatt Európa elindult azon az úton, amelyen a jövőben a decemberi, januári időszakban a havazás helyett inkább esőzés várható. Ez nem csak a fehér karácsonyokhoz kapcsolódó kulturális érzetünket befolyásolja, hiszen tudjuk, hogy az emberek nagyon szeretik, várják és vágyják azt, de mindennek komoly környezeti aspektusa is van. Egyszerűen az, hogy a hó egész máshogy viselkedik, mint az eső. Ha alacsonyabb a hőmérséklet, akkor a hó lassabban olvad el, és sokkal egyenletesebben szivárog bele a talajba. Ez fontos a mezőgazdaság szempontjából is, a növényzetnek és a talajnak is sokkal jobb, mert hőszigetelő hatása van. Ugyanakkor kevésbé árvízveszélyes is, hiszen a hó formájában lehullott csapadék nem olvad el gyorsan. Viszont, ha az a csapadékmennyiség, amit télen megszoktunk, az sok helyen nem hó formájában esik, vagy, ha hó is, de nagyon hamar elolvad, akkor valószínűsíthetően gyakrabban lehetnek árvizes helyzetek, különösen, ha ez az állapot egy folyó tágabb vízgyűjtő területére igaz.
A dióhéjban összefoglalt tudnivalókat kiegészítjük az éghajlatváltozásról közérthetően író Másfélfok című lap egy cikkével. Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője cikket írt arról, hogy a havazásból esőzésbe tart Európa. Az Európai Unió Föld-megfigyelési programjának, a Copernicusnak az adatai szerint a következő évtizedekben a klímaváltozás következtében a téli hónapokban a havazást többször esőzés válthatja fel, ha nem mérsékeljük a klímaváltozást és hagyjuk tovább nőni az üvegházgáz kibocsátásokat. Ez egyben tovább erősítheti a globális felmelegedést, hiszen a hó a sugárzási viszonyok szempontjából is fontos tényező: magas albedójának (a fényvisszaverő képesség mértéke) köszönhetően jelentős a sugárzás-visszaverő képessége.
Kis Anna is megemlíti, hogy a növényzet is megérezheti a hó hiányát (amely hőszigetelő szerepet is betölthet), ez pedig később a mezőgazdasági terméshozamokra is hatással lehet. A hónak víztároló szerepe is van: ha kevesebb a hó, akkor az olvadási folyamatban kevesebb lesz a víz is, ami így az árvizek előfordulásának idejét is módosíthatja.
Kis Anna szerint „a szezonális hótakaró hiánya a téli turizmusra is hatással van, illetve a hó egyes régiókban fontos vízforrás. Azaz a havazás arányának csökkenése nem csak azok számára rossz hír, akiknek az ünnepi hangulatát a fehér táj is jelentősen befolyásolja: az éghajlati rendszerben betöltött szerepe által ennél messzemenőbb következményei is vannak.”
Kis Anna cikkéből egy interaktív térkép segítségével megismerhetjük az „utolsó” fehér karácsonyok idejét is.
A Copernicus oldalán elérhető globális klímamodell-szimulációk eredményei szerint a XXI. században Európában a havazás arányaiban kevesebb lesz a decemberi-januári időszakban. A csökkenés mértéke azonban eltérő az egyes forgatókönyvek esetén. A modellek szerint a 2030-as években Skandinávia északi régióiban 70 százalék felett valószínűsíthető a havazás aránya, de az évszázad végére a pesszimista (nincs érdemi kibocsátás-csökkentés) forgatókönyv szerint már nem emelkedik majd 60 százalék fölé. Magyarországon is kevesebb lesz a hó a teljes csapadékmennyiséghez viszonyítva a projekciók szerint. A modellszimulációk átlaga alapján a decemberi-januári havazás arányában a legnagyobb mértékű, a jelenlegi időszakhoz képest kb. 20 százalékos csökkenés az északi régiókban valószínűsíthető, a pesszimista forgatókönyv esetén.
A 2090-es évek végére a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a decemberi és januári csapadék kevesebb mint öt százaléka hullik majd hó formájában a szimulációk szerint, azaz rendkívül kicsi lesz az esély a fehér karácsonyra. A hó hiánya a szimulációk tükrében is módosíthatja az árvizes időszakokat, kihathat a mezőgazdasági termésátlagokra és a sugárzás nagy részét visszaverő világos felületek csökkenésével tovább fokozza a globális felmelegedést. Ha a jövőben is a jelenlegi szinten akarjuk tartani az esélyét annak, hogy legyenek fehér karácsonyok, akkor a kibocsátás-csökkentési célok betartására kell törekednünk.
