Értünk zárt be fiókokat a posta, nem ellenünk
A Magyar Posta Zrt. tavaly októberben jelentette be, hogy az energiaárak drágulása miatt szünetelteti 364 postafiók működését. Most arról értesítették a levelet küldeni, csekket befizetni kívánó lakosságot, hogy bár az önkormányzatokkal történt tárgyalások eredményeként 22 településen 45 bezárt postafiókot újra nyitottak, a többi üzemeltetésére nincs lehetőségük.
Ami a tavaly októberi postabezárások indoklását illeti, a hivatal nem mulasztotta el a szokásos kormányzati mantra említését, miszerint az Európát sújtó energiaválság miatt az egyes országok és vállalatok rendkívüli takarékossági intézkedéseket vezettek be szerte a kontinensen, s ez alól a posta sem jelentett kivételt. Ezért kellett Magyarországon bezárni 364 postahivatalt, köztük sok olyan településen, ahol valóban nem volt nagy a forgalom, viszont a helyieknek más lehetőségük nem volt a postai szolgáltatások igénybevételére. Szerencsére a posta nem ült ölbe tett kézzel a babérjain, hanem ahol lehetett, elfogadta az önkormányzatok felajánlását. Jelesül azt, hogy amennyiben az érintett települések a postai szolgáltatásokért egy meghatározott díjat előre fizetnek, akkor nem áll ellen a kezdeményezésnek, és az adott településen újra indulhat a postai szolgáltatás.
A posta azonban nem érte be ennyivel: mint legutóbbi közleményükben bejelentették, tekintettel arra, hogy a háború és a „szankciós energiaválság” még egy ideig biztosan elhúzódik, megvizsgálták további postahivatalok újra nyitásának a lehetőségét. Ennek kapcsán megállapították, hogy a megmaradt 2200 postahely még most is 600-zal több, mint amit a szabályok előírnak, és végül azt a döntést hozták, hogy nincs lehetőség a többi ideiglenesen szünetelő postafiók további működtetetésére. Mely hivatalok – és ezt már mi tesszük hozzá – ettől kezdve már nem ideiglenesen szünetelő, hanem véglegesen megszüntetett (felszámolt, bezárt – megfelelő aláhúzandó) postahelyek. Ezt azért korábban is sejteni lehetett: a budapesti Bartók Béla úti postáról már az októberi szüneteltetést követő héten eltűnt minden olyan jelzés, amely arra utalt, hogy ott valamikor postai szolgáltatásokra szakosodott tevékenységet folytattak.
A postahivatalok számának csökkentése csak látszólag megszorítás, valójában azért sem lehet az, mert az Orbán Viktor vezette kormány világában ilyenről szó sem eshet. Jelen esetben tehát arról van szó, hogy a posta új partneri programot hirdetett, amelynek keretében az önkormányzatok és az olyan vállalkozások, mint például a gyógyszertárak, bankfiókok is kivehetik részüket a szolgáltatással járó anyagi terhek viseléséből. (Emlékeztetnénk arra, hogy annak idején, amikor a kormány különadóval sújtotta a nagy kereskedelmi láncokat, nem azt kommunikálta, hogy pénzhez akar jutni, hanem azt, hogy ezzel lehetőséget teremt nekik, hogy kivegyék részüket a közterhek viseléséből.)
A postahivatalok esetében is hasonló a helyzet: a felsorolt intézmények és vállalkozások lehetőséget kaptak arra, hogy mentesítsék az állami céget a „szankciós politikai okozta energiaválság” hatásaitól, s ily módon anyagi terheket vegyenek le a posta válláról, Ezt a posta új partneri modellnek nevezi és megjegyzi, hogy a vele együttműködő cégek is jól járnak, mert a már meglévő tevékenységeik mellett végezhetik a postai szolgáltatást, ezáltal növelhetik ügyfélkörüket és árbevételeiket, valamint hozzájárulhatnak a vidék megtartó erejének növeléséhez.
