Évekig visszaélhet a Fidesz a szuverenitásvédelmi törvénnyel, az uniós szabály még formálódik

A külföldről finanszírozott, rejtett politikai befolyásolási kísérletek leleplezését szolgálja az a jogszabályi javaslat, amelyet kedden terjesztett elő az Európai Bizottság. A Népszava tudósítása szerint az átláthatósági irányelv nyilvántartásba venné azokat a szervezeteket, amelyek az EU-n, illetve Norvégián, Izlandon és Liechtensteinen kívüli külföldi kormányok számára végeznek „érdekképviseleti szolgáltatásokat”. Ezeknek a szervezeteknek be kellene jelenteniük, hogy mely országnak dolgoznak, milyen tevékenységet folytatnak és mennyiért. Akik nem tartják be a szabályokat, pénzbírságra számíthatnának. 

Mindez azért különös jelentőségű a magyarok számára, mert a kormánytöbbség éppen most szavazta meg a szuverenitásvédelmi törvényt, amelynek – a Fidesz által hangoztatott – céljai meglehetősen rímelnek a formálódó uniós irányelvre. Az utóbbi részleteiről egyelőre vajmi keveset tudni, ugyanakkor a már elfogadott magyar törvényről ismert annak büntetőcentrikussága és az is, hogy korlátlan hatalmat biztosít a jelenlegi kormány számára. Így valós célja, hogy ellehetetlenítsen minden ellenzéki megnyilvánulást, tevékenységet, legyen szó politikai pártról, civil szervezetekről stb.   

De mennyi ideje lesz a Fidesznek alkalmaznia a törvényt az EU-ban formálódó új irányelv tükrében, hiszen az felülírja majd a nemzeti jogszabályt, a szuverenitásvédelmi törvényt. Lattmann Tamást kérdeztük.

„Idő az bőven van rá” – szögezte le a nemzetközi jogász. Mint magyarázta, az irányelv azt jelenti, hogy – ha a jogalkotási eljárás már elindul – akkor általában fél és két év között lehet az időtartam, amíg átmegy, és jogszabály lesz belőle. De miután jövőre választások lesznek az EU-ban, ilyenkor mindent megpróbálnak gyorsan átnyomni, amiből sejthető, hogy viszonylag gyorsan a Tanács és a Parlament elé terjesztik azt. Optimista becslésként fél év múlva elkészülhet a jogszabály, aminek a hatályba lépése után következik annak átültetése a tagállamok belső jogrendjébe. Ennek is van határideje, amit maga az irányelv tartalmaz, általános gyakorlatként két-három év. 

Mindez azt jelenti, hogy több mint három évnyi mozgástér lesz a magyar kormány számára. Ennek a határidőnek a lejárta után vizsgálják majd csak meg, hogy a létező tagállami szabályok mennyire felelnek meg az uniós irányelvnek. Ha eltérés van az adott és a nemzeti, esetünkben a magyar jogszabály szövege között, akkor az uniós az irányadó – hívta fel a figyelmet Lattmann.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány már most is azzal érvel – ez meg is jelent a szuverenitásvédelmi törvény indoklásában –, hogy az az uniós átláthatósági szabályzat végrehajtását szolgálja. „De ez zöldségszagú duma, hiszen az uniós szabályozás még nem is született meg, így azután nehéz elképzelni, hogy egy még nem létező irányelv végrehajtását szolgálja a most elfogadott magyar törvény” – szögezte le.

Azt azért nem árt már most rögzíteni, hogy az uniós jogszabály várható tartalma nem teljesen az, mint a szuverenitásvédelmi törvényé – mutatott rá a nemzetközi jogász. Hozzátette: meglátjuk, hogy mennyire felel majd annak meg a végleges formájában, hiszen a jogalkotási eljárásban a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek közös álláspontot kell alkotnia róla, ami még változtathat a szövegén, „s már csak ezért is kicsit kamuszagú a fent már említett kijelentés a magyar törvény indoklásában”.  

Lattman Tamás arra is felhívta a figyelmet, a szuverenitásvédelmi törvénnyel amúgy is probléma, hogy sok ponton ellentétes az uniós joggal, ennek kimondásához nem is kell megvárni az átláthatósági irányelv hatályba léptetését. Mint mondta, ez már most látszik.

Az pedig már a követő lépés lehet, hogy megtámadja-e majd valaki, valamilyen módon – akár kötelezettségszegési eljárás indításával – a szuverenitásvédelmi törvényt – latolgatott. 

Az uniós irányelv amúgy is egészen másról szól, mint a magyar törvény, „ami ugyanis specifikusan a magyar belpolitikára alkotott szabály”.  S szemben a megelőzéssel, azzal foglalkozik, hogy meg kell büntetni azokat, akik külföldről kampánypénzeket fogadnak el.

Ezen túl, a szuverenitásvédelmi törvény inkompatibilis az Európai Unió működésével – emlékeztetett a szakember. Hiszen – magyarázta – az EU-ban európai pártcsoportok működnek, s így kizárt, hogy ne jelenjenek meg pénzek is az azokat alkotó – a tagállamokban működő –, oda betagozódó pártok kooperációja mentén. Nincs olyan isten, hogy a politikai pártcsoportok egyes rendezvényeiken ne segítsenek be egymásnak, akár munkával, akár pénzzel. „Azt szoktam mondani, hogy az európai pártpolitizálás az európai pártcsoportokkal ugyanolyan, mint az Egyesült Államokban a Demokrata és a Republikánus Párt, ott ez a főszabály, s két ilyen van, Európában pedig öt-hat.” Ha mondjuk a michigani republikánusok szerveznek egy rendezvényt, óhatatlan, hogy Wisconsinból is segítenek az ottani republikánusok – mutatott rá. Az Egyesült Államokban is vannak ugyan a magyarhoz hasonló szabályok – „hivatkoznak is rá idehaza” –, de azok nem teszik lehetetlenné a nagy politikai piacon az együttműködést, merthogy csak a külföldről érkező párttámogatásokat próbálják kiiktatni, s az USA államai közötti ilyen együttműködést nem gátolja.

Ugyanakkor a szuverenitásvédelmi törvény ebben a formában az ilyen együttműködéseket teljesen el akarja lehetetleníteni, kizárja még az uniós pártcsaládokat alkotó pártok egymás közötti, ilyen jellegű kooperációját is. Sőt, bűncselekményként kezeli azokat, „noha tudnivaló, hogy a Fidesz is támogat határon túli politikai szervezeteket” – szögezte le Lattmann Tamás.