Ha Németország a fékre lép, Magyarország azonnal megérzi

Németország a recesszió ellenére, visszafogja a költekezést, ami érinti az Európai Unió legnagyobb gazdaságának partnereit, köztük Magyarországot is. Miután a fegyelem mellett látszólag kitart a német gazdasági kormányzat, ezzel itthon is számolniuk kell a cégeknek, és a kormányzatnak is a beruházások terén – emlékeztetett a volt miniszter.  

A magyarországi visszaesést elsősorban az okozta, hogy miután a tavalyi választási győzelem érdekében Orbán kiköltekezett, ennek hatására az éppen beindult növekedés váratlanul megtorpant. A Covidot követő állami akciókat és költekezéseket keresztbeverte egyfelől az ukrán háború, az orosz gáztól és olajtól való függetlenedés, aminek nyomán minden országnak, Németországnak is át kellett alakítania az energiahordozói szerkezetét. Ez pedig önmagában is drágulást hozott, eltűnt a biztonságos piacok illúziója, és ez jelentősen hatott Németországra. A másik ok, ami lefékezte a gazdaságot a szintén a kormányzati kiköltekezés miatti gyors áremelkedés, ami visszafogta a lakosság keresletét. Hazánkban is jellemző a GDP termelésében a szolgáltatások túlsúlya. A szolgáltatásokat (kiskereskedelem, vendéglátás, turizmus stb.) pedig túlnyomóan a lakosság vásárolja. Az emberek pedig azonnal reagálnak az árakra, a hirtelen drágulási hullám következtében visszafogják a vásárlást, a kereslet hiánya pedig hatással van a gazdasági növekedés egészére – mutatott rá a mai helyzet előzményeire Csillag István.   

Közgazdasági alapigazság – fogalmazott a szakértő –, hogy az olyan nyitott ország, mint hazánk, kénytelen alkalmazkodni a világgazdaság tendenciáihoz. Tehát ha a legnagyobb húzóhatást jelentő Németország szárnyal, akkor a magyar gazdaság is szárnyal, ha a világgazdaság, benne Németország a fékre lép, azt Magyarország azonnal megérzi. Csak az igazán nagy országok képesek nagyobb veszély nélkül úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni, tehát pénzek bepumpálásával pótolni a keresletet. Magyarországnak azonban nincs ahhoz forrása, hogy mesterségesen növekedést csiholjon. A gazdaság egy éve recesszióban van. 

Csillag szerint a Magyarországon működő multinacionális cégek, köztük a németek – nagyon leegyszerűsítve – két csoportra bonthatók. Az exportra termelő „nagyokat” ugyan érintheti a belföldi kereslet csökkenése, de a recesszió kevésbé sújtja. A másik multicsoport hazai leányvállalatait, amelyek alapvetően belső piacra dolgoznak – döntő többségükben már magyar kézben lévő szolgáltatók – súlyosabban érinti a helyzet, ráadásul közülük sokat Orbán oligarchái „kivásárolták” a külföldi kézből. 

Azt azonban fontos tudni, hogy akármilyen megállapodást kötöttek is a cégek a magyar kormánnyal, ez legfeljebb arra lehet elég, hogy ne álljanak le azonnal tömegesen a beruházások, de ezeknek az üteme nem biztos, hogy úgy alakul, ahogy az üzleti terveikben valaha kalkulálták. Vagyis ezek a kormánnyal kötött „stratégiai” megállapodások nem képesek pótolni sem a világgazdasági, sem a magyarországi keresletet, ennél fogva megsínyli a piaci hullámzást a Magyarországon működő multicégek leányvállalatainak a csoportja is. Persze jobban sújtja azokat, akik a belföldi vásárlóknak vannak kitéve. 

A helyzetet Csillag szerint tovább színezi az az Orbán kormányt jellemző gazdaságpolitikai irány, hogy az úgynevezett járadékjövedelmet hajtó, tehát Magyarországon értékesítő, alapvetően magyar vásárlókból élő cégeket megpróbálják saját kézbe venni, hogy ezekre a járadékokra a közeli baráti körök tehessék rá a kezüket. Ezeknek felelt meg a Vodafone megvásárlása, hiszen azt magyar vásárlók használják, vagy például. a repülőtér hazai kézbe vételének erőltetése és kereskedelmi üzletláncok megvásárlása.  

Ezek után maradt a kérdés, hogyan élhetik túl ezt a helyzetet a kis cégek. Csillag István válasza roppant egyszerű: ha a szolgáltatásuk minősége megfelelő, akkor megkísérelhetik, hogy nem a magyarországi fő leányvállalatnak szállítanak, hanem más piacokat keresnek. Általános recept azonban nincs a túlélésre.