Három ember szakmainak álcázott, durván személyeskedő harcának az áldozata hazánk
Ott tartunk, hogy a költségvetésért felelős miniszter évente egyszer 150 percre áll ki a költségvetésért felelős országgyűlési bizottság elé, hogy válaszoljon a kérdésekre. Így jellemezte a helyzetet Vajda Zoltán, a testület szocialista elnöke, akivel Varga Mihály keddi meghallgatása után beszéltünk. Mint mondta, a pénzügyminiszter minden kérdésre adott egy választ, igaz formálisakat, az már más kérdés, hogy tartalmilag ezek mennyire voltak valós válaszok. Mindenesetre a meghallgatáson is szembesítették azzal, hogy „hazánk három ember szakmainak álcázott, durván személyeskedő, durva harcának az áldozata”, a trió tagjait pedig úgy hívják, hogy Matolcsy György, Nagy Márton és Varga Mihály.
A költségvetés stabil, továbbra is biztosítja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását – idézte Varga Mihály megnyugtatónak szánt szavait az MTI-t, amely a pénzügyminiszter költségvetési bizottsági meghallgatásáról tudósított. A miniszter összegzése– ezt már mi tesszük hozzá – olyan képet festett, mintha minden a legnagyobb rendben menne a magyar gazdaságban. Azt ecsetelte, hogy a rendkívüli kiadások mellett a költségvetés változatlanul előfinanszírozza azokat az uniós programokat, amelyeknek forrásait Brüsszel politikai okokból visszatartja Magyarországtól, ezek mintegy ezer milliárd forintot tesznek ki. Az EU károkat okoz a magyar gazdaságnak, a magyar költségvetésnek és az adófizetőknek azzal, hogy az országnak járó forrásokat nem juttatja el – ismételte meg az unalomig hajtogatott kormányzati mantrát Varga Mihály.
A tárcavezető azt fejtegette, hogy a 2023-as költségvetést 2022 tavaszán fogadták el, akkor 4,1 százalékos növekedéssel számoltak. Az eddigi adatok a tervezettnél alacsonyabb növekedést és magasabb inflációt jeleznek, emellett magas kamatszinten van az államadósság finanszírozása. Elismerte, hogy 3,9-ről 5,2 százalékosra korrigálták az idei GDP-arányos hiánycélt, ám azzal „vígasztalt”, hogy az új hiánycél javulást jelent az előző évi 6,2 százalékhoz képest. Az államadósság az év végére szerinte 70 százalék lesz a GDP arányában, ez mintegy 4 százalékpontos javulás az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. Kiemelt szempontnak nevezte a csaknem teljes foglalkoztatás fenntartását, ami kedvező fejlemény. Ez is azt mutatja Varga Mihály szerint, hogy nem volt gazdasági visszaesés, technikai recesszió volt négy negyedéven keresztül.
A bizottság szocialista elnöke nem volt maradéktalanul elégedett a hallottakkal. „Ott tartunk, hogy a költségvetésért felelős miniszter évente egyszer 150 percre kiáll a költségvetésért felelős országgyűlési bizottság elé, hogy válaszoljon a kérdésekre” – jellemezte a helyzetet Vajda Zoltán. Pozitívumnak nevezte, hogy a miniszter becsülettel végig válaszolta a neki feltette kérdéseket, noha a fideszes képviselők megpróbálták korlátozni a kérdések számát, de nem jártak sikerrel. „Varga Mihály minden kérdésre adott egy választ, igaz formálisakat, az már más kérdés, hogy tartalmilag ezek mennyire voltak valós válaszok”.
Pedig elhangzott – Vajda részéről – az a megállapítás, hogy hazánk három ember szakmainak álcázott, durván személyeskedő, durva harcának az áldozata: „ezek Matolcsy György jegybankelnök, Nagy Márton gazdaság(vissza)fejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter, akik külön-külön is csődöt mondtak, hiszen magas az infláció, amit nem tudtak éremben visszaszorítani, recesszió volt a gazdaságban, továbbá szétesett a költségvetés, s kétséges, hogy tartani tudják-e még drámaian megemelt hiánycélt is”. Arról már nem is szólva, hogy hármuk nyilvános vitája kárt okoz Magyarországnak. Varga Mihály erre – Vajda szerint meglepő válasszal – úgy reagált, hogy igenis képesek lesznek tartani, sőt a jövő évi 2,9 százalékos hiány pedig kőbe van vésve. A szocialista politikus szerint azonban az igazi problémát az jelenti, hogy átláthatatlan a költségvetés tervezése, abszurd, hogy rendeleti módosítgatással emelgetik a hiánycélt.
Vajda Zoltán egy olyan momentumra is felhívta a figyelmet, amit a leginkább „rossz szóhasználatként” lehet jellemezni. A bizottság ülése alatt jött a hír a Magyar Államkincstár (MÁK) felméréséről, arról, vajon az emberek tudják-e, hogy az állampapírok visszaváltási feltételeit bármikor előnytelenebbre változtathatják. Ez drámai, hiszen mintha azt üzenné, hogy változtathatnak a visszavásárlási kondíciókon. Varga Mihály úgy reagált erre, hogy a fake newst (azaz álhírt) meg kellene tudni különböztetni a valódi hírtől, ám – jegyezte meg Vajda Zoltán – a MÁK az kormányzati felület.
S hogy ez miért lényeges momentum? Vajda szerint azért, mert az állampapír-befektetés a világon mindenhol a legbiztosabb befektetési forma, amiért az állam a teljes vagyonával kezeskedik. „Ám az ijesztő, amikor a maihoz hasonló félreérthető üzenetek érkeznek, vagy amikor a KRÉTA rendszeren keresztül buzdítják a szülőket állampapír-vásárlása, vagy amikor a bankokat kötelezik az állampapírba történő befektetéseket szorgalmazó levelek szétküldésére az ügyfelek részére” – fogalmazott a költségvetési bizottság elnöke. Aki szerint ezek a bizonytalanságot növelik, s mintha azt üzennék, hogy ekkora a baj.
