Herman János: az idő a konok törtetőknek kedvez
Olyan időszakot élünk, amikor a változások felgyorsulnak, egymást érik a válságok és bizonytalanság van. A helyzetet Orbán úgy akarja kihasználni és alakítani, hogy konokul törtet előre. Ugyanakkor a NATO-ban bizonyos mértékig visszavonulásra kényszerült, ezért fogadta el, hogy nem gátolja a szövetség további erőfeszítéseit Ukrajna katonai, politikai és pénzügyi támogatására. A kedden kezdődő washingtoni csúcstalálkozó legfontosabb témája Ukrajna helyzete lesz, a részletekről Herman János volt külügyi államtitkár beszélt a KlikkTV Tíz című műsorában.
A volt diplomata úgy látja, hogy a NATO-csúcs nagyon világos napirenddel foglalkozik. A találkozó elsőként a szövetség erejének, elrettentő védelmi kapacitásának megerősítésével és ezeknek az erőfeszítéseknek a koordinálásával foglalkozik majd. Döntenek majd arról, hogy növelni kell a katonai kiadásokat, minden tagállamnak el kell érnie a GDP 2 százalékát, ami a minimum (Magyarország ezt teljesítette). Célul tűzték ki, hogy a szövetség erősíti katonai jelenlétét Keleten, lépéseket tesznek, hogy a haderőfejlesztés koordinált legyen, valódi képességnövelést jelentsen és mindezzel Magyarországnak sincs igazán problémája.
A szövetség vezető országai – akárcsak a régi és az új főtitkár – azon az állásponton vannak, hogy hosszú távra kell kialakítani az Ukrajna vonatkozásában folytatott politikát, több éves távlatban, előre kell megteremteni annak pénzügyi kereteit. Orbán Viktor ezt persze nem akarja, de még a csúcs előtt megígérte, hogy a kulcskérdésekben nem tesz keresztbe. A kérdés mindenesetre érzékeny pont lesz a NATO-kapcsolatokban – mondta Herman János.
Fontos kérdés lesz a csúcson a világméretű együttműködés. A NATO erősíteni kívánja a kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek hosszabb távon is szoros partnerré válhatnak. Washingtonban ott lesz az ausztrál, a japán, a dél-koreai és új-zélandi kormányfő is. Ez azt jelenti, hogy létrejön egyfajta kapcsolódás az Egyesült Államok európai és formálódó csendes-óceáni szövetségi rendszere között, ami nagy jelentőségű lehet. A terv – amely Kína feltartóztatásának része – nagy horderejű változást hozhat.
Herman szerint kiemelkedő fontosságú a közelgő amerikai elnökválasztás. Európa és az egész világ szempontjából nagy kérdés, hogy (feltéve, hogy győz) Trump valóban leállítja-e a fegyverszállításokat Ukrajnának, magára hagyja-e a NATO-t és visszavonul-e Európától. Az elemző úgy vélte, ezek mind csak feltételezések és ha győz is Trump, az nem hozhat egyik napról a másikra törésszerű fordulatot. Az tény, hogy az Egyesült Államok kevesebbet akar költeni Európában, mert nem tartja igazságosnak, hogy az Európai Unió a gazdasági erejéhez képest kevesebbet ad a közösbe. Azzal tisztában van, hogy a nukleáris elrettentést csak Amerika tudja biztosítani, a nukleáris védőernyőt az Európai Unió nem tudja kialakítani. De azt szeretné, ha más technológiákat, egyéb fegyvereket átvenne Európa.
Arról nyílt vita van, hogy merre menjenek a szervezetek, ami összefügg az ukrajnai háborúval. A probléma gyökere, hogy demokratikus körülmények között vívunk egy sajátos küzdelmet, veszélyeket vállalunk és ebben a közvéleményt magunk mellé kell állítani. Meg kell győzni a társadalmat arról, hogy az a jövő, amit elképzeltek, már nincs. A háború kérdésében küzdelem folyik az egyes uniós tagállamokban is, de ha ezt demokratikus körülmények között sikerül megoldani, hatékonyabbak lehetünk, mint az oroszok – mondta a volt külügyi államtitkár.
Olyan időszakot élünk, amikor a változások felgyorsulnak és bizonytalanság van, amiben Orbán szerepe felértékelődhet. Az átlagos nyugati politikus felméri a bizonytalanságot, Orbán viszont törtet előre, mert felismerte, hogy az idő a konok törtetőknek kedvezhet.
Jó lenne, ha a NATO-csúcson olyan döntések születnének, amik erősítenék Ukrajna pozícióját, akkor is, ha ennek a magyar miniszterelnök nem örülne. Nagy lépés lehetne előre és javíthatná a háború menetét, ha határoznának a nehézfegyverek orosz területek elleni felhasználásáról.
