Itt a Fidesz értelmiségi holdudvara: Majka, Kis Grófo és Fásy Ádám

Szakács, aki korábban már Demeter Szilárddal, a Petőfi Irodalmi Múzeum nagyhatalmú igazgatójával is összerúgta a port, ezúttal arról írt, hogy „annak is van üzenete, amikor egy külügyminiszter Kis Grofóval szórakozik, és még hivalkodik is vele, akárcsak azzal, hogy az egyik legprimitívebb rapsztárral, Majkával egyezteti ügyeit.”

Nem tisztünk Szijjártó Pétert megvédeni, de annyit muszáj megjegyezni, hogy nem az a legnagyobb baj vele, hogy Majkával és Kis Grófoval barátkozik. Igaz, büszke sem lehet rá, de ezért csak részben ő a felelős, merthogy komolyabb előadó, valamire való író, színházi ember, nem hajlandó találkozni vele. Ha közös fotót akar egy hírességgel, be kell érnie a majdnem mindenre kapható Dzsudzsák Balázzsal.

Majkával egyébként munkahelyén, a Külügyminisztériumban találkoztak jó egy hónappal ezelőtt, s Szijjártó elmondása szerint „az elmúlt egy évet beszéltük ki zeneipari szempontból”. Ez nem tetszett Szakács Árpádnak, aki azon is ki volt akadva, hogy Orbán levelet írt Fásy Ádámnak. Utóbbi beteg volt, de már a gyógyulás útjára lépett, ezt tudta meg a minden apró részletre odafigyelő miniszterelnök, és ezért írt levelet az énekesipari vállalkozónak. Szakács Árpád, aki, ismételjük, nem egy baloldali, nemzetidegen, hazaáruló publicista, épp ellenkezőleg, a jobboldal szellemi hátországának egyik karcos alakja, Fásy Ádámot mulatóskirálynak nevezi, és felteszi a kérdést: „vajon kormányfői hatáskör-e – még akkor is, ha ezt hallgatja az autójában – egy olyan személynek hajbókolni, akinek az életműve fekete lyuk a magyar égen?”.

Sorolhatnánk még Szakács válogatott füstölgéseit, úgyis, mint csalódottságának megannyi mementóját, amiért a magyar fiataloknak – mint írja – nincsenek hőseik. Lennének, de nem tudnak róluk. Fogalmuk sincs arról például, hogy ki volt Hunyadi Mátyás, könyvet sem olvasnak, mert senki sem adja a kezükbe Wass Albertet, vagy, teszem azt, Tormay Cecilt.

Kicsit hosszan időztünk az erdely.ma portálon megjelent írásnál, mentségünkre szolgáljon, hogy tényleg nem mindennapi történetről van szó. Úgyhogy, keressük az okát, vajon mi késztette Szakács Árpádot arra, hogy nekirontson az övéinek?

Vak ez a Szakács, vagy csak bátor?

Pálfordulás nem játszik. Hősünk nem köpönyegforgató, ma is ugyanolyan jobboldali ember, mint amilyen ezen írását megelőzően volt. Őszintén aggódik az övéiért, bántja, hogy azok csak ennyire képesek. Ha ez az a szint, amit fel tudnak mutatni a Szijjártók és Orbánok, akkor nincs miről beszélni, mert csak idő kérdése, és elfogy a nemzet, elvész a haza.

Ne legyünk igazságtalanok, meg lehet közelíteni ezt máshonnan is. Például Majka, vagy Kis Grófo szemszögéből: tehetnek ők arról, hogy nekik – és nekünk, többi magyaroknak – ilyen miniszterelnök és ilyen külügyminiszter jutott? Almát a körtével nem szokás összehasonlítani, de a kérdést azért muszáj feltenni: biztos, hogy Szijjártó jobb külügyminiszter, mint amilyen előadó Majoros Péter, azaz, Majka? És miért gondolja bárki, hogy Orbán jobb miniszterelnök, mint amilyen a maga műfajában a Szakács által a nemzet hangnélküli dalnokának nevezett Fásy Ádám?

Lehet, hogy mindenki fordítva ül a lovon? Lehet, hogy nem annak van üzenete, ha a miniszterelnök és a külügyminiszter alsó kategóriás sztárokkal mutatkozik, hanem annak, hogy ezeknek a celebeknek kormánytagokból ugyanaz a szint jutott, mint a többi, majd tízmillió magyarnak?

A válasz: igen. Igen, ilyen országban élünk, ez jutott nekünk. Talán fel sem tűnne senkinek, ha Fásy Ádám volna a miniszterelnök, és Kis Grófo, vagy éppen Majka a külügyminiszter. Még az sem kizárt, hogy egy ideje már ők vezetik ezt az országot, csak még nem szavazott róluk a parlamentben Orbán Viktor 133 bátor embere.