Jövőre is nyögni fogjuk az infláció következményeit
Hosszú és annál tartalmasabb gazdasági éven van túl Magyarország. A brutális mértékű áremelkedés, a hatósági árak rendszere, majd a várt infláció csökkenésének hatásai nem múltak el nyomtalanul, azok még a következő évben is érezhetők lesznek.
A Pénzcentrum 2023 makrogazdasági folyamatairól kérdezett több gazdasági szakértőt. Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter, az OXO Holdings vezérigazgatója a lapnak már korábban leszögezte: nehezen tudja be a kormány teljesítményének, hogy év végére egy számjegyű lesz az infláció. Ha ugyanis semmit nem csináltak volna, novemberre már akkor is egy számjegyű lett volna. Pont azért, mert tavaly év végén már annyira magas volt az áremelkedés mértéke, már akkora volt az árrobbanás, hogy ahhoz képest idén már nem kellett kétszámjegyű árnövekedésre számítani.
Oszkó Péter az interjúban kifejtette: az infláció egy nem elhanyagolható része a nemzetközi tendenciák eredményeként érkezett az országba, a közvetlen kiváltója egy energia árrobbanás volt, ugyanakkor az infláció emelkedése már azt megelőzően elkezdődött. A Covid alatti óriási kiköltekezés felpörgette a fogyasztást, majd a járványt követően mindenhol egy inflációs hatás jelentkezett. Ezt a hullámot aztán a kormány megküldte egy plusz cunamival, amikor belekezdett a választási költekezésbe, ezzel nálunk az infláció megsokszorozódott, a nyugat-európai, de még a legmagasabb régiós inflációs számokat is megdupláztuk. Azaz a kormány az inflációs veszélyt nem komolyan vette és fellépett ellene, hanem inkább 19 helyett 21-re lapot húzott, amiből csak baj lehetett.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Virovácz Péter és Szőnyi Dávid is. Az ING makrogazdasági elemzői szerint az árstopok részben hozzájárultak a közel 25 éve nem látott, extrémnek is nevezhető infláció kialakulásához, ugyanakkor azok önmagukban sem kiváltó oknak, sem pedig jelentős hajtóerőnek nem nevezhetők. Mindazonáltal az infláció felfutásában azért játszottak szerepet, mert előidézték, hogy a boltok a veszteség porlasztást válasszák stratégiának, amely aztán a termékpaletta széles körében növelte az árnyomást. Egyszerűen fogalmazva, minden más, nem árstopos termék árát némileg megemelve próbálták meg csökkenteni a veszteségeiket
Hozzátették, az árstopok kivezetésének marginális hatása volt az infláció pályájára. Habár némiképp lassította a dezinflációt az augusztusi hónapban, mégis a jelentős bázishatás és a belső kereslet összeomlása ellensúlyozta azt, így az éves bázisú inflációs mutató végső soron csökkenni tudott az árstopok kivezetése ellenére is. Szerintük jövőre lesznek olyan hónapok (akár hosszabb időszakok), amikor erősödik majd az infláció, és lesznek olyan hónapok is, amikor lassul az áremelkedés éves üteme. Ugyanakkor a 2022-es évhez hasonló, jelentős ugrásokra nem számítanak egyik irányban sem.
Az év eleji brutális mértékű infláció letörését Bod Péter Ákos sem a kormány érdemének tudja be. A közgazdász szerint arról van szó, hogy Európában 2023 nyarán-őszén már lefutott a 2021-ben nekilóduló árhullám, és Európa immár közel van az árstabilitáshoz. Úgy vélte, nálunk sokkal magasabbra szaladt fel ugyanakkor a pénzromlás üteme, és lassabban jön lefele. De azért lejön. Nem a kormány faragja le, hanem alapvetően a gazdasági helyzet változása, valamint esetünkben sajnos a recesszió, a 2022-höz képest beálló gazdasági visszaesés – magyarázta a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke. Hozzátette, a csökkenés mértéke nem lett mély, de azért 2023 mínuszos „növekedést” hoz.
Recesszióban ugyanis szerinte az emberek kevesebbet költenek, csökken a lakásépítés, a beruházási aktivitás. A kereslet gyengülése elvileg nem kedvez az áremelkedésnek, amit jól mutat, hogy a magyar infláció milyen nagy volt tavaly, és milyen jelentős az idén: 2023-ban úgy nőtt átlagosan 17 százalékkal a fogyasztói árszint, hogy eközben a gazdaság nem dübörög, sőt, egyenesen zsugorodik.
Lehet-e innen 2024-ben eljutni az árstabilitás határáig? Komoly feladat. Vajon megoldható-e? Az európai országok sorának sikerült, így elvileg nálunk is megoldható. De van egy sor előfeltétele, ezek között csak egyet említek most: a forint árfolyama tartósan maradjon viszonylag erős. Egy nagyobb kilengés ugyanis minden importterméknél szükségszerű átárazást idéz elő – tette hozzá a közgazdász.
