Lengyelországban a bukott kormánypárt harcot hirdetett az új kabinet ellen

A közmédia finanszírozása miatt alakult ki az első komoly vita az új kormány és a volt kormánypárt, a Jog és Igazságosság egykori tagjából lett államfő között. Donald Tusk miniszterelnök ugyanis közölte, addig nem finanszírozzák a volt kormánypárt szócsövének tartott közmédiát, amíg meg nem változik. Az erről szóló határozatot Andrzej Duda államfő alkotmánysértőnek nevezte. Miután viszont az új kormány leváltotta a közmédiumok – a rádió, a tévé és a hírügynökség – vezetőit és elkezdődött a műsorstruktúra átalakítása, a koalíció már hajlandó lenne odaadni a 3 milliárd zlotyt (mintegy 263 milliárd forintot). Erre azonban Duda lépett és bejelentette, megvétózza a költségvetési törvény erről szóló részét, helyette pedig készített egy új tervezetet. Tusk ezután jelezte, a kormány ezt nem fogadja el, ők is megfogalmaznak egy új tervezetet, egyébként pedig átalakítják a médiatörvényt is.  

A Jog és Igazságosság (PiS) nyolc éves kormányzása alatt megszokta, hogy – bár nem volt kétharmados parlamenti többsége, mint magyar barátainak, de enélkül is – mindent meg tudott valósítani, amit akart – kezdte elemzését Gordon István. A párt vezetője, Jaroslaw Kaczynski és csapata egyszerűen nem hajlandó tudomásul venni, hogy megváltozott a lengyel világ és egyelőre nem törődnek bele, hogy már nem ők irányítanak. Az októberi választás előtt a legtöbben arra számítottak, hogy az új koalíción belül lesz nehéz megegyezni. Azt kevesen gondolták, hogy az új kormány megalakulása után az ellenzékbe szorult PiS jelenti majd a komoly gondot. Kaczynski, aki egy öreg, beteg ember, hirtelen új életre kapott és a harc élére állt. Lényegében az ő elképzeléseit valósították meg, amikor a párt emberei elfoglalták a közmédia székházait. A Lengyelország-szakértő megjegyezte, a rádió, a tévé és a hírügynökség voltak korábban a hatalom szócsövei, akárcsak Magyarországon. Két lényeges különbség azonban van. Az egyik, hogy Lengyelországban vannak komoly és erős független médiumok is. A másik pedig, hogy a közmédiába néha beengedtek ellenzékieket is, bár abban nem volt sok köszönet, mert általában lejáratták és belefojtották a szót. Az egyetlen kivétel Donald Tusk volt, akit nem lehetett megalázni és lehetetlenné tenni, mert sokkal tapasztaltabb, mint a többi politikus. 

Hogy valóban alkotmányt sértett-e a közmédia elleni fellépésével az új kormány, arra még a lengyelek sem tudnak határozott választ adni – mondta Gordon István. Minden értelmezés kérdése, jelenleg megállapíthatatlan, kinek van igaza. Ezt mondják lengyel ismerősei is, akik részt vesznek hazájuk politikai életében. Az mindenesetre biztos, hogy nem a kormány alkalmaz erőszakot. Ezzel reagált a szakértő egyes – kormánypárti – magyar médiumok hangzatos jelentéseire, amelyek szerint „tombol a baloldali erőszak Lengyelországban”. Ami már csak azért sem igaz, miután Lengyelországban nem jelentős tényező a baloldal. Több mint egy évtizedig szinte nem is létezett, néhány éve megindult egy folyamat, amely a baloldal erősödését hozta, de a jelenlegi koalíciónak még mindig az Új Baloldal a leggyengébb láncszeme. Lengyelországban tehát baloldalról beszélni a legnagyobb bornírtság – fogalmazott Gordon István. A most megalakult új kormány jobbközép, centrista és liberális erőkből áll össze. Vagyis lényegében egy másik jobboldal váltotta fel az eddig kormányzó jobboldali pártot. A Jog és Igazságosságot elsősorban az különbözteti meg ettől a koalíciótól, hogy – amint arra már jóval a választás előtt is számítani lehetett – senki sem akart együttműködni vele. 

Végül még egy jellemző érdekességre hívta fel a figyelmet az elemző. Az új kormány október 15-i koalíciónak nevezi magát, utalva arra, hogy az volt a választás napja, amikor a lengyel szavazók többsége a változásra voksolt. Ezzel szemben viszont Kaczynskiék december 13-i kormánynak nevezik őket és nem csak amiatt, mert azon a napon volt a szejmben az a szavazás, amely után megalakulhatott az új kabinet. December 13-a ugyanis jelentős dátum az ország életében. 1981-ben azon a napon hirdette ki Wojciech Jaruzelski államfő és pártvezető a rendkívüli állapotot, ami után új időszámítás kezdődött az országban. A bukott kormánypárt nem véletlenül emlékeztet arra a dátumra, de aligha jár sikerrel kísérlete, amellyel Tusk kormányát az egykori szocialista államhatalommal igyekszik összemosni – mondta Gordon István.