Magyarország nem halálos fegyverekkel támogatja Ukrajnát
Magyarország – ahogy azt korábban deklarálta – továbbra sem szállít fegyvert Ukrajnába – jelentette ki Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke szombat este a NATO legmagasabb szintű katonai szervezete, a Katonai Bizottság szeptember 13. és 14. között zajló ülését követően.
A vezérezredes a Prágában rendezett esemény után közölte: a NATO-tagországok vezérkari főnökei találkozójának középpontjában továbbra is az orosz-ukrán háború volt, hiszen „ez ma az egész NATO szempontjából a legfontosabb kérdés".
Mint mondta az ülésen áttekintették az aktuális tendenciákat, cselekményeket, továbbá tárgyaltak ezzel összefüggésben a NATO úgynevezett éberségi tevékenységéről, így a tagországokban felállított harccsoportok felkészítéséről, kiképzéséről, együttműködésükről, valamint a korábban elfogadott védelmi tervek megvalósításáról is egyeztettek.
Böröndi Gábor beszámolt arról, hogy a találkozón felszólalva kifejtette:
Magyarország nem halálos fegyverekkel támogatja Ukrajnát, de – ahogy azt korábban deklarálta – fegyvert továbbra sem szállít, ezzel együtt folytatja – magyar, horvát, török és olasz katonákkal – Magyarországon a NATO-tagság keretében felállított úgynevezett éberségi harccsoport felkészítését, kiképzését.
A találkozón megfigyelhető hangulat kapcsán azt mondta, az orosz-ukrán háború korábbi időszakában a végkimenetellel kapcsolatos várakozások bizonyos tagállamok részéről nagyon pozitívak voltak, de mára „mintha ez a pozitivizmus nem lenne olyan magas" – fogalmazott.
Ezzel együtt, folytatta, egyre többször előkerülő téma a bizottságban, hogy mi lesz, amennyiben békével vagy fegyverszünettel folytatódik egyszer az orosz-ukrán konfliktus, illetve, hogy a NATO miként készíti fel magát a 21. század kihívásaira, a nemzeti haderőfejlesztési terveket pedig miként hangolják össze a NATO terveivel.
Böröndi Gábor kitért rá, hogy a találkozó margóján külön szakmai megbeszélést folytatott Christopher G. Cavoli vezérezredessel, a Szövetséges Európai Haderők főparancsnokával, illetve Franciaország és Horvátország képviselőjével, utóbbival például áttekintették a Székesfehérváron állomásozó többnemzeti hadosztály jövőjét.
