Napjaink háborúinak mélyén ott lapul a vallás 

Holoda Attila energetikai szakértő szerint a palesztin-izraeli konfliktusnak biztosan nincs köze az olajhoz. Az, hogy az orosz-ukrán háborúban szerepet játszik az energiahordozókhoz való hozzáférés, a tranzitútvonal, az könnyen elképzelhető. Arról nem is beszélve, hogy az a donyecki medence, amit annyira maguknak akarnak Putyinék, tele van nem csak szénnel, hanem mindenfajta energiahordozóval, többek között gázzal és olajjal is.  

Holoda Attila úgy véli, a közel-keleti feszültség fokozódásában inkább az Izrael és több arab ország közötti „enyhülés” játszik szerepet, nem az olaj. Ráadásul az izraeliek megegyeztek a törökökkel is, akik a gázai kórház felrobbanása miatt hirtelen szembefordultak velük. (Több forrásból lehet azonban tudni, hogy nem Izrael áll a gázai Al-Ahli kórház ellen október 17-én történt rakétatámadás mögött. A katasztrófát, amelynek több száz halottja volt, egy Gázából kilőtt, eltévedt rakéta okozta – a szerk.) Így pedig a törökök sem juthatnak hozzá például ahhoz a gázmezőjükhöz, ami a mediterrán tengeren van. Ezért az energetikai szakértő biztos benne, hogy ennek a konfliktusnak semmi köze az olajhoz. 

Holoda Attila szerint az nem nagyon tetszett a perzsáknak, hogy a szaudiak meg elkezdtek közeledni az izraeliekhez, meg is akartak egyezni, mert a szunnita-síita ellentét miatt a szaudiaikat legalább annyira utálják, mint az izraelieket. Az irániak sokszor – épp a vallási elfogultságuk miatt – olyanok, hogy az éppen enyhülő időszakot nem jól használják ki, hanem megint „húznak” rajta. 

S hogy azért az olajon keresnek is? Holoda Attila szerint nagyon nehezen. Az iráni olajat ugyanis igen nehéz eladni, ráadásul „nehéz” olaj, ebből következően megkínlódnak vele. A kínaiak az egyetlen nagy vevőjük, ők pedig ilyenkor lenyomják az árakat. Jobban járnának, hisz' beszállhatnának Európa fölgázellátásába is, hogyha enyhülnének az embargós kitételek. Mert Iránban nagyon komoly földgázmezők vannak. Ezért nem is érteni az irániakat, mit „hepciáskodnak”. De, hát annyira gyűlölik az izraelieket. Egyébként Iránban sok zsidó él, gazdag, nagy zsidó családok is vannak ott, akik szabadon távozhatnak onnan, egy „apró” kitétel van csak, hogy a vagyonukat ott kell hagyniuk. 

Gábor György vallásfilozófus szerint teljesen egyértelmű, hogy a palesztin-izraeli konfliktus alapjait tekintve, abszolút vallási háború, ami 1948 májusa, Izrael állam létrejötte óta zajlik. Akkor még a világ számára messze nem volt alapkérdés az olaj, vagy más energetikai kérdések. Vagyis ezt a háborút alapvetően vallási tényezők határozzák meg.

A vallásfilozófus szerint, ha ezt nem értjük meg – márpedig ő úgy látja, hogy nem nagyon érti meg az a világ, amely a XVII. századi racionalizmus, meg a XVIII. századi felvilágosodás szellemiségében gondolkodik –, akkor önmagunkat csapjuk be. A racionalizmus meg a felvilágosodás két nagyon fontos és meghatározó dolog, ami Európa részét képezi. De ha ebbe tényleg belefeledkezünk, és azzal az illúzióval kelünk és fekszünk, hogy minden megoldható racionálisan, a sötétség meg a tudatlanság világából pedig ki lehet jönni a tiszta fény világára, akkor ez egy nagy, öngyilkos tévedés. Itt a vallási tényezők meghatározóak, azok pedig nem racionalizálhatók. A vallás és a hit dolgai – nézőpont kérdése – a ráción innen, vagy a ráción túl vannak. Maguk az egyik oldalon küzdő terroristák, vagyis jelenleg a Hamasz – de voltak ott korábban más terroristák is –, úgy határozzák meg, hogy az ő alkotmányuk a Korán, ami egy demokráciában elképzelhetetlen lenne. (Mintha a mi Alkotmányunk a Biblia lenne.) Az iszlamisták azt is mondják, hogy az egyetlen út a dzsihád, ami célra vezethet. A racionalizmus és a felvilágosodás gyermekeiként pedig a mai világ, különösen a liberális világ nem tudja elképzelni, hogy a vallásnak politikaformáló szerepe legyen.  

Az más kérdés – ha már a modern Izrael múltját emlegettük –, hogy a térségben idővel sajnos energetikai szempontok is megjelentek, nem Izrael és nem is feltétlenül a muszlim világ, inkább a támogatók részéről. Például, azután, hogy a Szovjetunió is megszavazta Izrael állam létrejöttét, hamarosan az arab fél mellett találta magát. Abban pedig más politikai megfontolás mellett volt az is, hogy mégis csak ott van az olaj, és nem a parányi területen létező zsidó államnál kell azt keresni. Vagyis, ilyen szempontok is előjöhettek. 

Az orosz-ukrán háborúban ezek a szempontok csak fölerősödnek, és az utóbbi nagyon erős szempont lett. De ott is megvan a vallási szempont. Oroszország gyakorlatilag a XIX. századtól igyekszik megjeleníteni önmagát úgy, mint aki a keresztény hit igaz letéteményese. Vele szemben áll a dekadens, romlott, Krisztus útjáról letérő, beteges nyugati világ, és az „orosz anyácska” feladata az, hogy visszatérítse a jó útra. Ez a szempont töretlen, és ebben benne van az, hogy ennek az ideológiának tért kell nyernie. Nem véletlenül mondta Putyin, hogy a XX. század legnagyobb tévedése a Szovjetunió szétesése volt. Ebben is ott van a vallási szempont, és egy nagyon érdekes analógia, párhuzam is kínálkozik az iszlamista irányzatokat illetően. Amikor Putyin ezt mondja – és közben teljes szövetségben működik a pravoszláv egyházzal és annak vezetésével –, mintegy igazolni akarja azt a képtelenséget, hogy az az ország, amelyik Krisztus igaz útján jár, nem kerülhet ki vesztesen egy ilyen helyzetből. Van ennek a háborúnak egy vallási ideológiája is: vissza kell szerezni az elveszett területeket, és ismét naggyá kell tenni Oroszországot, hiszen ők járnak Krisztus igaz útján. A vereség, az ország szétesése, meggyengülése vallási értelemben nonszensz. 

Ez az, ami párhuzamot kínál az iszlám gondolkodással. Tudniillik, ők is ugyanezt mondják. Az 1967-es hat napos háború után az arab világot megdöbbentette, hogy vereséget szenvedett Izraeltől. És nem pusztán a katonai vereség volt a lényeg, hanem az „ügy”, a hit veresége. Merthogy az igazhitűek hogyan szenvedhetnek vereséget a hitetlen kutyáktól. Ez a mozzanat feloldhatatlan, és mind a mai napig él: metafizikai nonszensz, hogy az igazhitűek vereséget szenvedhetnek. 

Az orosz-ukrán háborúban az olajkérdés alapvető, de közben azt is látjuk, hogy miközben a németek mindenfajta embargót megszavaztak Oroszországgal szemben, eközben különböző csatornákon keresztül folyik hozzájuk az olaj. 

Vagyis az alapkérdésre, hogy a világban folyó jelenlegi háborúk tulajdonképpen vallási köntösbe öltöztetett olajháborúk, vagy semmi közük az olajhoz, az a válasz, mind a kettőben ott van a vallás, az arab-izraeli konfliktusban sokkal meghatározóbb, az orosz-ukrán háborúban kevésbé, de ott is jelen van.