Nem felbomlóban, hanem újjászületőben az Európai Unió

„Hogy Orbán Viktor miről elmélkedik Kötcsén, az nem feltétlenül éri el az unió intézményeinek ingerküszöbét, de senkit nem is lephetett meg, hogy a miniszterelnök az EU-t és a nyugatot hanyatlónak mutatta be, hiszen ez nem egy újszerű gondolat tőle” – fogalmazott Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai parlamenti képviselője arra a kérdésre, hogy érzik-e már az unió tisztségviselői Brüsszelben az EU végórájának közeledtét. Épp ellenkező hangulat uralkodik a szervezetben, nyomatékosította a politikus, szerdán tartott évértékelő beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyanis éppen ellentétesen értelmezte a valóságot. Szemben a magyar miniszterelnökkel, ő úgy látja, hogy soha nem volt ennyire erős az Európai Unió. És ebben a legtöbb képviselő és frakció egyetértett vele – emelte ki Gyöngyösi Márton.

Az EP-képviselő szerint elég csak az elmúlt évek kihívásaira vetnünk egy pillantást, és kirajzolódik előttünk, hogy annak hatására vajon a felbomlás szélére került, vagy épp ellenkezőleg, megerősödött a szervezet. Tekintettel a Covid-járványra, a migrációs válságra, a gazdaság helyreállítására vagy az Ukrajna melletti kiállásra, példaértékű együttműködés jött létre a tagállamok között. „Ha pár évvel ezelőtt valaki azt mondta volna, hogy ilyen súlyos kihívásokkal szembesülve, az unió képes lesz a közös fellépésre, azt nem hittük volna el. Most viszont már ez a realitás. Az igazság tehát sokkal inkább az, hogy az EU egyre több területen képes összehangoltan működni” – nyomatékosította Gyöngyösi Márton, aki nagyon hamisnak látja Orbán Viktor helyzetértékelését és valóságértelmezését. „Az Európai Unió nem megszűnő félben van, hanem éppenhogy újra magára talált, és különböző válságokra egységesen tud válaszokat adni. Az viszont nagyon szomorú, hogy a szervezet egységes fellépésénél egyetlen tagállam mindig kilóg a sorból, ez pedig az Orbán Viktor által vezetett magyar kormány” – tette hozzá a politikus. Szerinte nem az a veszély, hogy az Európai Unió széthullhat, hanem az, hogy mi kihullhatunk belőle. Legalábbis úgy látszik, Orbán Viktor fejében egyre inkább megerősödik az a gondolat, hogy kivezesse hazánkat az EU-ból.

Gyöngyösi Márton helyzetértékelése egy magyar történelmi párhuzamot idéz fel. Egyes történeti iskolák szerint a modern magyar nemzeteszme elődje a 13. században született meg, amikor sok más jelenség mellett kimutathatóvá vált az idegenellenesség. A Gertrúd-elleni merényletben testet öltő, németesítéstől való félelem azt mutatta, hogy a magyar nemességben kialakult egy közös identitás, amelynek megszületését sürgette a fenyegetettség (illetve annak érzése). Kérdésünkre, hogy hasonló játszódott-e le az orosz agresszió hatására az Európai Unióban a tagállamok között, az EP-képviselő kiemelte, ez nem egy szubjektív vélemény a részéről, hanem objektíven is meg lehet állapítani, hogy az Ukrajnát érő támadás hatására összezárt a szervezet. Putyin valószínűleg nem számolt ezzel, arra gondolhatott, hogy a kisebb jelentőségű közlemények kiadásával is megszenvedő EU béna kacsaként reagál majd a háború megindítására. Talán nem feltételezte az orosz elnök azt sem – fejtegette tovább az EP-képviselő –, hogy az Európai Unió hajlandó lesz elkezdeni lebontani az orosz energiafüggőséget. Ehhez képest Putyin ma egy teljesen egységes Európai Unióval találja magát szemben, leszámítva a magyar kormányt, mint trójai falovat. Az Európai Unió teljesen egységesen áll egy geopolitikai konfliktusban, és ez nagyon jelentős fejlemény – húzta alá Gyöngyösi Márton.  

„A válságok az Európai Unió működésének természetes velejárói, létük önmagukban nem fenyeget a szervezet megszűnésével” – állapították meg kutatók az Európai Unió Római Szerződésének 60. évfordulójára, 2017-ben írt tanulmányukban. Gyöngyösi Márton a kijelentéssel kapcsolatban elmondta, hogy „az Európai Unió valóban mindig az őt ért kihívások és válságok okán tudott fejlődni, és mindig szélesedett, valamint mélyült az együttműködés”. Fontos példa erre a válságok által történő fejlődésre a koronavírus-járvány. 2020 előtt az volt a mondás ugyanis az EU-n belül, hogy az egészségügy tagállami hatáskör, annak egyetlen szegmensébe sincs beleszólása az uniónak. Aztán lecsapott a járvány, amely másként és máskor éreztette hatását az egyes országokban, és az országok kormányai is másként próbáltak megküzdeni vele. „Hiszen az EU volt az, amely elkezdte összehangolni és egységesíteni a 27 tagállam politikáját, például a közös vakcinabeszerzéssel vagy az utazást megkönnyítő uniós Covid-igazolvány kiállításával” – emlékeztetett Gyöngyösi Márton, majd hozzátette, hogy ebbe a körbe tartozik a járvány nyomában érkező gazdasági válságra adott válasz is. Az Európai Unió ugyanis most ébredt rá, vagy a súlyos gazdasági leállás miatt mostanra szánta rá magát arra, hogy a tagállamok összefogva, együttesen vegyenek fel hitelt. „Hiszen közösen sokkal kedvezőbb feltételekkel hívhatnak le pénzt a nemzetközi piacokról is. Pár évvel korábban erre a lépésre sem gondoltunk volna. Ez is egy óriási előrelépés és fejlődési lépcsőfok” – emelte ki a politikus.

„Azt lehet látni, hogy az Európai Unió folyamatosan eszközöket talál arra, hogy a 27 tagállamot egységesen érintő problémákat megoldja, mélyítve és szélesítve az együttműködést” – idézte fel Gyöngyösi Márton, aki nemcsak az olyan váratlan válságok esetében lát erre példát, mint a Covid vagy a háború, hanem akár a klímavédelem vagy biztonságpolitika is. „Hiszen az utóbbiakkal sem lehet csak nemzetállami szinten foglalkozni, hanem egységes választ érdemes keresni. Ezek a kimunkált válaszok nem tökéletesek, nem feltétlenül elegendők, így könnyű azokat kritizálni. Mégis, ha egy-egy kihívásra az EU első közös lépése nem is feltétlenül ideális, azokat a szervezet képes finomhangolni, és összességében az együttműködés nagyon komoly formáivá válnak” – zárta gondolatait az európai parlamenti képviselő.