Oroszország fenyegetőzik az atommal, de bevetni nem fogja

„Nukleáris válaszcsapást gyakorolt az orosz hadsereg” – írta az MTI a Kreml közlése alapján a minap. Mindezt tette az orosz haderő annak a hadgyakorlatnak a részeként, amelyben az „orosz hadászati rakétacsapatok” Jarsz típusú önjáró indító platformról kilőhető interkontinentális rakétarendszere, az orosz Északi Flotta Tula nukleáris meghajtású ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárója, valamint két Tu–95MSZ típusú nagy hatótávolságú nehézbombázója vett részt.

Oroszország nukleáris fegyverarzenáljának gyakorlatozása kapcsán a  Reuters arról írt, hogy az  atomhadgyakorlat egy nukleáris háborúra való felkészülést szolgál, ami abból a feltételezésből indult ki, hogy a NATO atomcsapást fog mérni Oroszországra, melynek következtében az orosz lakásállomány és az életfenntartó létesítmények 70 százaléka meg fog semmisülni. A brit hírügynökség szerint ugyan Oroszország éves rendszerességgel tart hasonló gyakorlatot, de most az orosz-ukrán háború miatt a NATO az eddigieknél is szorosabb figyelemmel kíséri az ilyen „hadijátékokat”.

Már csak azért is, mert nem ez az egyetlen – talán aggasztó – jel. Moszkva felfüggesztette a részvételt az Egyesült Államokkal kötött atomfegyverzet-csökkentési megállapodásban.– október 3.-ra atomriadót rendelt el Putyin, amivel kapcsolatban a Metro című brit lap azt fejtegette, hogy ilyen átfogó készültség még soha nem volt korábban Oroszországban, eddig csak régiónként tartottak atomtámadást szimuláló gyakorlatot. És akkor még nem ejtettünk szót arról, hogy Dmitrij Medvegyev korábbi elnökkel, illetve miniszterelnökkel az élen, több orosz vezető – közük a fegyveres erők prominensei – fenyegetőztek az elmúlt időszakban nukleáris fegyverek bevetésével.

De vajon ez rutin „szájkarate” vagy van benne valós fenyegetés? Kaiser Ferencet kérdeztük.  A biztonságpolitikai szakértő némileg ironikusan azzal kezdte a válaszát, hogy megszokhattuk már: Medvegyev a rossz rendőr, „okosakat” mond, amiknek azonban nincs értelmük. Ez – folytatta már komolyan – akkor is botorság lenne, ha csak az oroszoknak lennének atomfegyverei, hiszen még ha szét is (atom)bombázná Nyugat-Európát és az Egyesült Államokat, már azzal az egész világot el tudná pusztítani. Egyébként pedig Oroszországnak – a raktárkészletekkel együtt – nagyjából 5800-5900 atomtöltete van, ezek közül körülbelül 1600 -at tudna azonnal bevetni. Ezzel szemben az amerikaiak, a britek és a franciák együtt több mint hatezer töltettel rendelkeznek. Ha ők is bevetik ezeket, márpedig egy orosz támadásra nyilván ők is visszalőnének, akkor az emberiség háromszor is kihalna – szögezte le.

Persze fenyegetőzni lehet és kell is, már csak azért is, mert az orosz-ukrán háború bebizonyította, mennyire gyenge, milyen mértékben alulteljesít – legalább is a róla kialakult nemzetközi képhez képest – az orosz hadsereg – mutatott rá. „Az oroszok pedig mindig félnek attól, hogy meg akarja őket támadni a NATO, holott az alapvetően védelmi célú szövetségnek esze ágában sincs megtámadni egyetlen országot sem – ez alól csak a délszláv válság jelentett kivételt, ott is csak azért avatkozott be a szövetség, mert népirtás történt”. De a NATO független országokra soha nem rontott rá, és nem is akarta elfoglalni őket – tette hozzá.

Ami pedig a megállapodás felmondását illeti. Kaiser részben ezt arra vezeti vissza, hogy az nemsokára lejár, s valószínűleg nem történik – a bizalomvesztésen túl – semmi, ha Moszkva felmondja. Ráadásul tömegével újra rendszeresíteni nukleáris fegyvereket rettenetesen drága mulatság, s ami pénzük az oroszoknak van, azt elsősorban repülőgépekbe, harci helikopterekbe stb. ölik, mert az Ukrajna elleni „különleges katonai műveletben” arra van szükség.

Az atomhadgyakorlat kapcsán arról beszélt, hogy Moszkva – részben önigazolás miatt – folyamatosan hangoztatja nukleáris ütőképességét, mintegy üzenve, hogy ugyan ti is és mi is tudjuk, hogy katonailag gyengék vagyunk, s hogy a háború leárazta a képességeinket, ám el tudunk pusztítani benneteket, ha akarjuk. „Merthogy a nukleáris fegyver az elrettent, szemben a legtöbb fegyverrel, amelyeket azért fejlesztünk és gyártunk, hogy egyszer valaha majd használjuk. Az atomfegyver azért van, hogy ne kelljen használni” – emlékeztetett a szakértő. Ráadásul Moszkva nem csak a NATO-t elrettentendő nyomatékosítja most, hogy van atomfegyvere, van egy további célja is, mégpedig korlátozni Ukrajna nyugati támogatását – fűzte hozzá.

Ezen túl, időnként maguknak is meg kell bizonyosodniuk arról, sőt, maguknak is el kell hinniük azt, hogy a képességeik ténylegesen megvannak, a fegyvereik működnek. Az orosz fegyverrendszerek ugyanis olyan szinten leszerepeltek, olyan alacsony a hadra foghatóságuk, olyan komolyak a meghibásodások, hogy az utóbbi időben – igaz, nem az első vonalbeli nyugati hadtudományban – elindult egy polémia azzal kapcsolatban, mi van, ha az atomfegyvereik – legalább is azok egy része – nem annyira működőképesek már. A hadgyakorlattal bizonyítani akarják azt, hogy bármikor be tudják vetni az elmúlt másfél évtizedben lecserélt, korszerűsített hadászati triádjukat. Mindemellett persze szájkarate is ennek és az elszántságuknak a hangoztatása – tette hozzá.

Meglehetősen faramuci logika ez persze – ismerte el a szakértő, megismételve: nem gondolja, hogy az oroszok bevetnék az atomfegyvert. Ukrajna ellen amúgy sincs értelme, hiszen azzal még tovább rontaná az amúgy is a béka feneke alatt lévő nemzetközi presztízsét. A frontvonalak pedig annyira közel húzódnak Oroszországhoz, hogy egy-két harcászati töltettel ugyan képesek lennének „lyukat robbantani” az ukrán védelmen, de a sugárzás egy része orosz területeket is érintene. Ráadásul az ukránoknak van tartalékuk, és képesek lennének lezárni ezeket az áttöréseket, miközben az orosz haderő fegyverzete ma már annyira szedett-vedett, hogy a harckocsik és gyalogsági harcjárművek egy részének nincs is meg a megfelelő sugárvédelme.

Kaiser Ferenc végül így összegezte a moszkvai célokat: „Mindez egyfajta elrettentést szolgál, attól akarja elrettenteni a nyugatot, amit mindig is kerülni akart, hogy megtámadja Oroszországot”.