Szelényi Zoltán: nem nézheti „levegőnek” az orvosokat a kormány  

A MOK országos küldöttgyűlésén szombat délelőtt elfogadták a leköszönő elnök, Kincses Gyula beszámolóját, délután pedig megválasztották az új elnököt, Álmos Pétert. A volt elnök a kamara közösségi oldalán már korábban bejelentette, hogy nem indul újra a MOK vezető tisztségéért. Beszámolójában felsorolta az elmúlt négy év eseményeit, amelyek közül szerinte a legfontosabb a hálapénz felszámolása, a tisztességes jövedelem megteremtése, a szakma megbecsültségének növelése volt.

Azért köszönt le és nem indult újra az elnöki tisztségért Kincses Gyula, mert már most is túl erőssé vált a MOK? – kérdeztük Szelényi Zoltán orvos-közgazdászt. Az MSZP egészségpolitikusa szerint a kamara megerősödése inkább a folytatás mellett szólna. Kincses Gyula kompetens és hatékony elnöke volt a MOK-nak, döntése hátterében akár személyi okok is lehettek. Dinamikus, a tagsághoz közelebb álló elnökségben gondolkodott, olyan jelöltekben, akikre a politikai elfogultság árnyéka sem vetül – válaszolta.

Arról, hogy milyen tapasztalataik vannak azóta, hogy a kamara tavasszal szakmailag elhibázottnak tartotta a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakításának módját, Szelényi Zoltán azt mondta, sajnos továbbra sincsenek megnyugtató válaszok a kamara által kifogásolt problémákra. A háziorvosok által alakított pertársaság máris nyert a bíróságon az őket ügyeletre kényszerítő Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal ellen. Egyszóval szakmai egyeztetés nélkül várhatóan a betegellátás rovására megy az ügyeleti rendszer átalakítása.

Erre a kormány válaszul egy nap alatt megszüntette a kötelező kamarai tagságot, és kiléptette volna a kamarából azokat, akik nem jelzik maradási szándékukat. Az aktív tagság döntő része – 34 ezer orvos – azonban a bennmaradás mellett döntött. Ez erős felhatalmazást ad a kamarának, hogy folytassa érdekvédő, szakmai véleményező és kontrolláló szerepét. Ezt várja a tagság az újonnan megválasztott elnökségtől. Egyúttal jelzés az egyre agresszívebben fellépő egészségügyi kormányzat felé, hogy az orvosok nélkül nem lehet végrehajtani az egészségügyi reformot – emelte ki az egészségpolitikus.

Komoly változtatás volt az is, hogy elvették az orvosi etikai eljárások kezelését, és Pintér Sándor belügyminiszter alá helyezték – vetettük fel. Szelényi Zoltán elmondta, kötelezték a kórházakat etikai bizottságok létrehozására, és új etikai kódex készült, ami máris éles kritikát váltott ki a szakmából. Hiszen az etikai bizottságoknak a kórházaktól függetlenül illene működni. Az új kódex pedig számos kérdésben elavult értékrendet követ a korábbi MOK által kidolgozott irányelvekhez képest.

Szelényi Zoltán szerint Álmos Péter – akit az országos küldöttgyűlése elnöknek választott – fiatal, dinamikus személyiség. A megújult elnökséggel és a tagság támogatásával remélhetőleg hatékonyan fog tudni fellépni a szakma presztízsének védelmében. 

Az orvos-közgazdász szerint a MOK jelenlegi erejét az önkéntesség adja. Az orvostársadalom nagy része a bennmaradás mellett döntött, ami erős felhatalmazást, akár kényszerítő erőt is jelent. Többé nem nézheti „levegőnek” az orvosokat a kormány. „Egy harcosabb kamarát szeretnék látni a jövőben. Hiszen az orvosoknak a betegeik érdekét kell képviselniük. Ebben az országban pedig nem jó betegnek lenni. Kuszaság van az ellátó rendszer minden pontján, és ez a szakmaiatlan, kapkodó döntéseknek köszönhető” – vélte Szelényi Zoltán. Hozzátette, ha nem is ellenségként, de szükséges rosszként kezeli a kormány a kamarát. Nem, vagy csak látszólagosan egyeztet szakmai kérdésekben. A kamara ajánlásait, kifogásait pedig rendszeresen figyelmen kívül hagyja. Ezt a hozzáállást mindenképp meg kell változtatni, mert a betegellátás látja kárát.