Tíz évig még perek, viták lesznek, rákkeltő-e a glifozát
Tíz évig még biztosan velünk marad a botrányokat kiváltó gyomirtó. Az Európai Bizottság ennyi időre hosszabbította meg a növényvédő szer használati engedélyét. A döntés egyebek közt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos értékelésén alapul.
2015-ben a WHO a „valószínűleg rákkeltő anyagok" listájába sorolta a hatóanyagot, mert francia kísérletek kimutatták, hogy a szer magzati károsodásokkal fenyeget. Újabb uniós kísérletek pedig arra jutottak, hogy a központi idegrendszerben és a koponyasejtekben is okozhat elváltozásokat. A szer már több éve a természetvédők kereszttüzében áll: meggyőződésük, hogy a glifozát rákkeltő, így veszélyt jelent az emberekre.
A glifozát hívei szerint azonban ezeket tudományosan még soha nem sikerült hitelt érdemlően igazolni, csak megrendelt tanulmányok és vélelmezések születtek. Ennek ellenére, az amerikai bíróságokon a gyártókkal szemben indított kártérítési pereket sorra nyerik a felperesek. Ez év januárjában még kereken 54.000 – az előző évinél 2000-rel több – glifozáttal kapcsolatos bírósági ügy volt lezáratlan.
Szakértők szerint a sokat vitatott hatóanyag az előírt mennyiségben és töménységben alkalmazva nem jelent nagyobb veszélyt az élő szervezetekre, mint bármely más növényvédő szer.
Az Európai Unióban körülbelül 130 engedélyezett gyomirtó hatóanyag létezik, mégis mindig csak erről az egyről van vita. A többinek a nagy többség még a nevét se tudja, se a hatóanyagáról, se a hatásmechanizmusáról nem tud semmit – írja az Agroinform szakértője.
Bár a gyártó Bayer továbbra is veszélytelennek tartja a glifozátot, de dolgozik a hatóanyagot kiváltó gyomirtó létrehozásán.
