Tóth Zoltán: a politikusperek a választási kampány részei
A joggal való visszaélésnek tartja a választási szakértő az utóbbi időben egyre gyakoribb politikus-pereket. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor beperelt egy sor médiumot, Magyar Péter (TISZA) pedig a miniszterelnököt, hogy csak ezt a kettőt említsük. Tóth Zoltánnak meggyőződése, hogy a politikusok elsősorban a népszerűségüket igyekeznek növelni, amikor a bírósághoz fordulnak.
Nem újdonság, hogy a választások előtt mind gyakrabban bukkan fel egy-egy politikust érintő bírósági eljárás. Most is, ahogy közeledünk a júniusi önkormányzati és európai parlamenti választásokhoz, egyre többször olvashatunk arról, hogy politikusok valamilyen perbe keverednek. pláne, hogy kezdeményeznek is.
Orbán Viktor például azért perelt be több mint fél tucat médiumot, mert megjelentették a SPAR vezérigazgatójának nyilatkozatát arról, hogy magyar kormányzati nyomással hogyan próbálják megszerezni a cég érdekeltségeit Magyarországon. A miniszterelnök tíz nap alatt hat pert vesztett.
Magyar Péter, a Tisza Párt EP-listavezetője a Fidesz elnökét, Orbán Viktort pereli, mert egy óriásplakáton közvetve háborúpártisággal vádolják.
A Pölöskei Gáborné – a volt köztársasági elnök, Áder János húga – rágalmazásért beperelte Gy. Németh Erzsébetet, Demokratikus Koalíció képviselőjét, akinek a mentelmi jogát a parlament már fel is függesztette. Azért mennek bíróság elé, mert a DK alelnöke azt állította, hogy Pölöskeinének tudnia kellett arról, mit csinált a bicskei gyerekotthon igazgatója, hiszen a Fővárosi Önkormányzat oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályának vezetőjeként tudomást szerzett a bicskei pedofil-ügyről.
Szintén rágalmazásért fogta perbe Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke Hadházy Ákos független parlamenti képviselőt, mert amikor azt állította, magyar politikusokat is pénzelhettek Moszkvából, hogy oroszbarát propagandát terjesszenek az unióban, Hadházy azt sugallta, hogy Toroczkai is köztük van.
A népszerűségüket erősítenék a politikusok azzal, hogy perelnek, vagy valamilyen más ok áll a háttérben? – kérdeztük Tóth Zoltánt. Elsődlegesen a népszerűségüket akarják növelni – felelte a választási szakértő, aki elmondta, vannak olyan választási kampányeszközök, amelyekre a választási eljárási törvény nem tartalmaz semmilyen szabályt. A választási törvényben négy fajta kampányeszköz van megjelölve – a plakát, a jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, a politikai reklám/hirdetés és a választási gyűlés –, ezekre van jogi szabályozás. A választási kampány azonban lassan szociológiai tudományággá növi ki magát, ami a politika és a média működésének újfajta összekapcsolásából jöhet létre – magyarázta.
Ennek az a lényege, hogy nem elégszenek meg a politikusok a törvényekben szabályozott kampányeszközökkel, hanem olyan utakat keresnek, amelyekre semmilyen jogi szabály nincs. A kérdés tehát az, hogyan lehet a jog által legitimált győzelmeket aratni a bírósági eljárások segítségével? Ez jelenik meg, amikor azt látjuk, hogy politikusok beperelik egymást. Ezek az ügyek viszont nem tartoznak a szokásos pereskedésekhez, mert itt az értékek bíróság általi legitimitása a cél. Ehhez a politikusok média- és kampányszakértői azt találták ki, hogy politikai konfliktusokat jogi útra terelnek. Megkeresik azokat a konkrét jogi formákat – mint például a rágalmazási- vagy becsületsértési-per, vagy távoli kényszerítés –, amelyek segítségével politikailag legyőzhetik az ellenfeleiket, amire a bíróság még pecsétet is tehet – fejtette ki Tóth Zoltán. Szerinte ez egy nagyon rafinált eljárás és manapság beletartozik a politikai innovációk világába, ugyanis ezt régebben is alkalmazták, de sokkal ritkábban. Ma már tömegessé és általánossá vált a politikusi kampányokban.
Orbán Viktor sorra elveszíti a médiapereit. Ez mennyire segíti a Fidesz kampányát? – kérdeztük. Az, hogy a miniszterelnök elszámította magát, egy másik történet, de, hogy ez a politikai kampánya része, az biztos. Hiszen bírósági ítélettel akarta bizonyítani, hogy az ellenfeleinek nincs igazuk – felelte a választási szakember. Majd emlékeztetett, a bírói pecsét megszerzésének van egy olyan jellege, hogy az nem mindig talál célba. Ezért rizikós helyzet. Viszont – Tóth Zoltán szerint – azt is látni, hogy valami történik a Fidesz által uralt államgépezetben. Hiszen legutóbb például a HVG is beszámolt arról, hogy alkotmányjogi panasszal fordult a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. az Alkotmánybírósághoz (Ab), mert a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kimondta, hogy a közmédia törvényt sértett, amikor a Fidesz politikai reklámjának minősülő médiatartalmat tett közzé a közszolgálati Híradóban. A panasz befogadását viszont az Ab elutasította. „Azaz az Alkotmánybíróság elutasította a kormánypártnak azt a kampánymódszerét, amely szerint az állami televízió – az M1 – politikai nyilatkozatokat hírként aposztrofál a híradóban. Remélem, ezzel egy új út jelent meg az „egypártállam" működésében” – fűzte hozzá.
Akkor akár marketingfogásként is értékelhetjük a politikusok pereskedéseit, mindegy, hogy nyernek, vagy veszítenek? – kérdeztük a szakembert. „Én Gábor Zsazsától tanultam, hogy a negatív reklám is reklám, és fokozza a népszerűséget. Ez a politikusokra is vonatkozik. A kérdés ennek a mértéke. Ha túl gyakran veszít egy politikus, akkor ez végső soron nem vet rá jó fényt. A közvélemény-kutatások első kérdése azonban általában az, hogy ismeri-e ön ezt vagy azt, ami már önmagában egy mérce. Mert kiderül, hogy a társadalomban milyen mértékben ismerik ezt vagy azt. Azt, hogy egyetértenek-e az általa mondottakkal, képviselt dolgokkal, majd egy későbbi kérdés lesz” – fejtette ki Tóth Zoltán.
Ez a kampánymódszer szerinte nem más, mint a joggal való visszaélés. Ugyanis a választási eljárási törvény 2.§-ba, tehát a választás alapelveivel ütközik, amikor a politikai ügyekben a jog eszközeit veszik igénybe a politikusok.
