Tóth Zoltán: ha nincs sajtószabadság, nem lehet demokratikus a választás

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint a törvénycsomag célja, hogy a jövőben a választásokon induló civil szervezetek és mozgalmak is a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályok szerint működjenek. Milyen hatásai lehetnek ennek a jogszabálynak?

Most már csak az egyházak maradnak, azok kaphatnak külföldről pénzt, és a magyar állam Brüsszelből. Azt nyitva tartják. A választásokra nézve, ennek szörnyű hatásai lehetnek. Ez egyébként egy az egyben a putyini modell alkalmazása, amely kizárja, hogy külföldről pénzt kaphassanak, illetve, ha egy civil szervezet onnan kap támogatást, akkor külföldi ügynökként kell magát regisztrálnia, és minden anyagán feltüntetnie, hogy idegen érdekeket szolgál. Ez mindenképpen megbecstelenítő. Magyarországon elég sok ilyen szervezet működik, ilyen többek között a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), vagy a Magyar Helsinki Bizottság. Ezek a szervezetek társadalmi szempontból rendkívül hasznos tevékenységet folytatnak, és a megfojtásuk nem volna célszerű. 

Még azokat is megfojtanák, amelyek az állam feladatait végzik el?

Gyakorlatilag Iványi Gábor útjára terelnek mindenkit, hogy ne kaphassanak egy fillért se. Még akkor sem, ha állami feladatot látnak el. 

Ez a törvény teljesen annullálja a civil szervezeteket? 

Ha nem is teljesen, hiszen a civil szervezetek itthonról is kapnak pénzt, de nagyon megnehezítené a dolgukat. A Budaőrsi Olvasókör például egyáltalán nem kap külföldről pénzt, mi magunk adjuk össze a működésre a költséget. De azok a civil szervezetek, amelyek részt vesznek a közéletben, és komolyan befolyásolják is, azoknak nagy problémáik lesznek. Gyakorlatilag kiszorítják őket a közéletből. 

Tulajdonképpen ez így egy választási törvénymódosítás?

Tartalmilag igen, formálisan nem. Az, hogy milyen szabályok vannak a választásokra, ahhoz nem csak a választás szót magában foglaló törvénycímeket kell megvizsgálni, hanem a jogrendszer egészét. Ez a szuverenitási törvény szerintem olyan szabály, mintha a párttörvénybe beírnák, hogy Magyarországon csak egy párt lehet.

Volt már ilyen…

Volt, de még akkor sem volt leírva. 

Kocsis Máté azt is mondta, a törvényhez kapcsolódóan az Alaptörvényhez is és a Büntető Törvénykönyvhöz is hozzányúlnak majd.  Ez lenne a választási törvénymódosítások új fajtája? 

Már egy éve mondják, hogy készülnek valami új dologra a választások kapcsán, eddig ilyennel még nem jöttek elő. Úgy látszik, akkor majd ez lehet az, de ezt még nem tudjuk, mert titkos. 

Lehet még egyáltalán független és szabad választást tartani Magyarországon úgy, hogy az uralkodó rezsim – „véletlenül” – mindig maga felé hajlítja a választási törvényt? 

Igen, lehet. De ahhoz, hogy szabad választások legyenek, elsősorban nem a választási törvényt kellene módosítani, hanem a médiaszabadságot megteremteni, mert az mindig megelőzi a tisztességes választásokat. Ez így volt 1848-ban is, nem véletlen, hogy a 12 pont is úgy kezdődött: „Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.” Egyébként az egész országban nem volt sajtószabadság, élt a cenzurátusról szóló törvény, de az egy pillanat alatt szertefoszlott, amikor kinyomtatták a 12 pontot. Így volt 1945-ben is, amikor véget ért a II. világháború, a választások előtt 4-5 hónappal de facto már élt a sajtószabadság. Minden sajtóorgánum hirtelen „feltámadt”, és újakat is alapítottak. De így volt 1956-ban is, amikor a forradalom jogilag még semmi eredményt nem hozott, amikor egyszer csak megjelentek a pártok, és a média szabad lett. Jó, hogy csak két-három hétig voltak szabadok, de szerintem ez egy igen nagy tanulság, és az ellenzéknek igencsak meg kéne fontolnia: előbb kell sajtószabadságot teremteni, mert, ha nincs sajtószabadság, nem lehet demokratikus választásokat tartani. 

Vagyis az első a médiaszabadság követelése legyen?

Igen. Nem csak a követelése, hanem a megvalósítása is. 

Csakhogy jelen körülmények között, amikor a Fidesz az ország médiájának 80 százalékát birtokolja, hogyan lehet ezt megvalósítani? 

Simán. Például Beszélőt kell írni. Ez részben amúgy működik, mert sokan írnak az asztalfióknak, ezeket az írásokat kellene nyilvánosságra hozni. Én jól emlékszem 2019-ben a Budapest TV programjára, ami hirtelen elhalt, és helyette a DK televíziója jelent meg. Szerintem azonban lehetne koncentrálni az ellenzéknek az erejét arra, hogy legyen közös médiafelülete. Egy nyomtatott sajtó, egy elektronikus média. Nem kell sokat csinálni, elég lenne egy-egy. Nagyon jó példa a médiaszabadságra a „Nyomtass te is!” nevű mozgalom is. Az teljesen privát alapon működik, nem kap állami pénzt, nem az MTI híreket használják, hanem saját maguk gyártják, és azokat terjesztik. Ez az út. Vagyis a sajtószabadság követelése mellett saját erőből meg is kell valósítani valamifajta sajtószabadságot.

Ahhoz azonban egy akarat kéne…

Igen. Ehhez nem pénz kell, hanem akarat.