Tovább nyirbálná a kormány a katonák jogait

„A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet” – szögezi le nemes egyszerűséggel az alaptörvény módosítását lefektető tervezet, amely azt is tartalmazza, hogy kézivezérlésre magához ragadja a kezdeményezés a kormányt, miután kimondja: „A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben működő más érdek-képviseleti szervezet a Kormány rendeletében meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.” S van még egy „érdekes mondat” a dokumentumban: „A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai jogállásáról a Kormány rendeletet alkot, amelyben a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter részére felhatalmazást adhat a részletes szabályok megállapítására.” 

HSZ: Rendkívüli elnökségi ülés és közlemény 

Derült égből villámcsapásként érte a Honvédszakszervezetet a javaslat, amelyet a Fidesz és a KDNP „bátor” országgyűlési képviselői előre borítékolhatóan hamarosan elfogadnak. Már csak azért is, mert egyeztetés nem előzte meg az érintettekkel (sem). Már szerdán délelőtt megpróbáltuk megkérdezni az érdekképviselet elnökét, ám – utólag értehető módon – azt a választ kaptuk, hogy ha aktuális lesz a válaszadás, akkor visszaszólnak. Mint utóbb más forrásból megtudtuk, akkor éppen rendkívüli elnökségi ülésen tárgyaltak arról, mit lépjenek, milyen választ adjanak a kormány húzására. Nos, a Hírklikket vissza nem hívták, de megjelentettek egy (meglehetősen lagymatag) közleményt, amely szerint az 1991-ben alakult, jelenleg mintegy 5000 fő tagsággal rendelkező szakszervezet „szomorúan tapasztalta” az Alaptörvény módosításának a tartalmát. Ezután leszögezik: „a katonák érdekeit képviselve, a Honvédség érdekegyeztető munkájában továbbra is részt kívánunk venni”. A dokumentum azt állítja, hogy a szervezet további működése biztosított, és a tervezett jogszabálymódosítás kapcsán egyeztetnek a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, s nagyon bíznak abban, hogy az aktív állomány érdekképviseleti tevékenysége, továbbra is szervezetünk bevonásával folytatódik.

Keményen bírál a Liga és Munkástanácsok

Ennél sokkal erőteljesebben fogalmazott a Honvédszakszervezetet is magában foglaló 

LIGA Szakszervezetek (amelynek társelnöke a Honvédszakszervezet elnöke) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Közleményükben a többi között leszögezik, hogy megdöbbenéssel értesültek a beterjesztéséről és a benne foglalt alapjogi korlátozásról. Felidézik, hogy gyakorlatilag egyetlen olyan nemzetközi példát sem lehet felhozni arra, hogy alaptörvényben tiltanák a katonák egyesülési jogát és a szakszervezet működését, „totálisan kiüresítve ezzel az alapjogok gyakorlásának minimumát”. Az ilyen szabályozást a hazánk által ratifikált nemzetközi egyezmények sem teszik lehetővé – fogalmaznak, hozzátéve, elfogadhatatlannak tartják, hogy ilyen szinten korlátozzák egy munkavállalói csoportnak az érdekképviseletét ellátó egyesületekben való részvétel lehetőségét.

Zlati: rendszerűen problémás a kormány viselkedése

„A kormánynak szemmel láthatóan egyáltalán nincs szükség a szakszervezetekre, de persze nem is nekik, hanem a munkavállalóknak van erre a képviseltre szükségük” – reagált a kormány szándékára a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A Hírklikknek nyilatkozó Zlati Róbert emlékeztetett arra, hogy több, a szakszervezetek munkáját nehezítő, szűkítő lépést is megtett már ez a kormányzat, nemrég például megszüntette a kötelező tagdíjbeszedést a közszférában. „Minden ilyen lépés a szakszervezeti munka ellen irányul” – vonta le a következtetést. Nagyon szomorúnak nevezte azt is, hogy – a szokásoknak megfelelően – semmiféle előzetes egyeztetés nem történt az ügyben, s „ezúttal is az éj leple alatt nyújtották be a tervezetet”. Végezetül rendszerszerűen problémásnak nevezte a kormány viselkedését, mondván: „nem tudom, hogy ilyen kormányzati viselkedéssel hogyan sikerülhet majd alkalmazni az európai minimálbér irányelvet, s növelni a kollektív szerződés lefedettséget, kivel lehet majd tárgyalni a kérdésekről”.

MSZP: sunyi módon nyirbáljak a katonák jogait

Megszólalt a témában a Magyar Szocialista Párt is, a közlemény  arra emlékeztet, hogy „régóta zajlik sunyi, alattomos módon a katonák törvényekben biztosított jogainak nyirbálása”. A kormány rendeleteivel évek óta korlátozza a szolgálatteljesítés és a leszerelés szabályainak érvényesülését, feljogosították a honvédelmi minisztert a jogállási törvény rendelkezéseinek felülírására, az év elején pedig statáriális jelleggel tömeges kirúgásokat hajtottak végre. Ehhez eddig az indokolatlanul fenntartott veszélyhelyzet szolgáltatta a hazug hivatkozási alapot. Mostanra Orbán Viktor elérkezettnek találta az időt, hogy teljessé és véglegessé tegye a katonák jogfosztását. Ezzel a katonák válnak az első olyan foglalkoztatotti csoporttá, amelynek jogait nem védik törvények! 

Szekeres Imre: kritikus helyzet alakult ki a honvédségnél

Ez a lépés betetőzése egy hónapok óta tartó nagyon negatív folyamatnak: mivel kevés a hivatásos és szerződéses katona, kritikus helyzet alakult ki, s ezt az alapvető jogok felülírásával próbálják megoldani – mondta Szekeres Imre a Hírklikknek. A volt honvédelmi miniszter szerint az, hogy a meglévő állománnyal teljes szabadsággal tudjanak gazdálkodni, azt is eredményezi, hogy többen távozni fognak, és egyre nehezebbé válik az toborzás. „A Magyar Honvédség működőképességét veszélyeztető kritikus pont felé haladunk”

Nem csak az alapvető jogoktól fosztják meg a katonákat, hanem az egész irányítást a vezérkari főnök szabad rendelkezésévé, illetve a honvédelmi miniszter kezébe teszik. Emellett – s ez példátlan – megfosztják a magyar Országgyűlést a Magyar Honvédséggel kapcsolatos, 1848 óta (!) gyakorolt jogától – emlékeztetett a szocialista politikus.

Egyébiránt pedig nem is lehetséges a szakszervezetek betiltása – tette hozzá, utalva arra, hogy 2014-ben a Strasbourgi Bíróság egy beadványra hozott egy világos ítéletet: az Európai Unióban a fegyveres erők és testületek tagjainak joguk van szakszervezetet alakítani, s ezt a jogukat a nemzetállamok alkotmányai nem írhatják felül. (Erről bővebben a Népszava cikkében olvashatnak.) Szekeres Imre a maga részéről biztos abban, hogy az Európai Unió érdekképviseleti szövetségei és szervezetei – nem a Bizottság és nem az Európai Parlament! – a Strasbourgi Bírósághoz fognak fordulni, ha Magyarországról ezt nem teszi meg senki. (Véleményét alátámasztja, hogy Emmanuel Jacob, a Katonai Egyesületek és Szakszervezetek Európai Szervezetének (EUROMIL) elnöke a Népszavának leszögezte: ha Magyarországon ilyen döntés születik, akkor azt biztosan meg fogják támadni, egy ilyen módosítás számukra és magyar kollégáik számára elfogadhatatlan.)

Volt itt a héten más is

A héten nem ez volt az első pofon, amit a kormány bevitt a katonának. Egy a napokban az Országgyűléshez benyújtott  törvényjavaslatba elrejtetten intézkedne a különleges szolgálati rend bevezetéséről. A tervezet kimondja: a vezérkari főnök a törvény általános rendelkezéseitől eltérően, egy parancsban meghatározhatja az állomány tagjainak szolgálatteljesítési idejét. Szekeres Imre portálunknak ezzel kapcsolatban leszögezte: „Teljesen elfogadhatatlan, hogy egy gumiszabályt hoznak, majd pedig kizárólag a politikai vezető döntése alapján szabályozzák azt, hogy kinek, mikor, hol kell szolgálatot teljesítenie”.  A szabályozásból nem derül ki sem annak a célja, sem pedig az értelme. Ezzel teljes bizonytalanságot keltenek az állományban, nem szólva arról, hogy ezzel korlátozzák a katonák jogait. Igaz – értett egyet felvetésünkkel – ez sajnos teljesen beleillik az elmúlt időszakban elindított változások sorába.