Vajda Zoltán: miközben Orbán Viktor kegyeiért harcolnak, tönkre teszik az országot

Nem tudom, hogy kinek a nevében beszél Parragh László, ahogyan azt sem, hogy milyen mandátummal rendelkezik ahhoz, hogy a monetáris politikáról vagy általában a gazdaságpolitikával kapcsolatban nyilatkozzon – mondta Vajda Zoltán. A parlament költségvetési bizottságának elnöke azzal egyetértett, hogy a következő éveink tönkre vannak téve, ami három ember felelőssége: Varga Mihály pénzügyminiszteré, Nagy Márton „gazdaság-visszafejlesztési” miniszteré és Matolcsy György jegybank elnöké. Szakmaiatlanságuknak és a nyilvánosság előtt folytatott vitájuknak köszönhetően került az ország ebbe a helyzetbe. Mindhárman együtt és külön-külön is csődöt mondtak. Nagy Mártonnak például az lenne a feladata már másfél éve, hogy az ország gazdasága fejlődjön, de az elmúlt időszakban hosszantartó gazdasági zsugorodás, recesszió volt, most kezdünk csak kimozdulni belőle, tehát a gazdaság fejlesztését ő biztosan nem tudta elérni. Varga Mihály, aki a költségvetés egyensúlyáért felelne, „elérte”, hogy az államháztartás éves hiánycélja drámaian, 5,2 százalékra emelkedett, ami valójában magasabb, mint tavaly volt és amiről azt jelezte az Európai Unió, hogy még a megemelt hiánycélt sem hiszi el. Varga Mihály is csődöt mondott, ahogyan Matolcsy György is, mert borzasztóan elszabadult Magyarországon az infláció. Most elértük az egyszámjegyű 9,9 százalékot, ami valójában olyan, mint amikor egy áru nem 1 000, hanem „csak” 999 forintba kerül, miközben az ideális infláció 2-4 százalékos lenne – magyarázta Vajda Zoltán.

A szocialista politikus hozzátette, ezt a helyzetet a három szereplő még súlyosbítja is nyilvános vitáival. Ez önmagában véve is gond, de emellett még személyeskednek is, ami viszont bizalmatlanságot szül. Eközben mindhárman Orbán Viktor fülébe duruzsolnak, és harcolnak kegyeiért, azért, hogy kire hallgasson a miniszterelnök. „Ez az a harc, ami hazánkat tönkretette.”

Az valóban igaz, hogy irtózatosan magas a jegybanki alapkamat, amit most ütemezett módon csökkentenek, és talán elérjük, hogy év végére ez is egyszámjegyű legyen. De ne feledkezzünk meg arról, hogy ez pár hónapja még 18 százalékos volt. Parraghnak abban igaza van, hogy ez, azaz a magas kamat brutális terhet ró a költségvetésre, ami ugye a magyar adófizetők pénze, és komoly nehézségeket okoz. Bár most hoztak egy olyan szabályt, ami szerint – mintha – nem kellene megfizetni soha az MNB hiányát, veszteségét, de majd kiderül, hogyan fog alakulni. A kialakult helyzet azonban nem Matolcsy hibája. A jegybank elnöke ugyanis a közelmúltban felelős monetáris politikát csinált, de nem lehet elfelejteni azt az unortodox, és végtelenül felelőtlen módszerüket, amikor mozgott a forint árfolyama, folyamatosan leértékelték és azon belül is nagy volt a volatilitás. Most végre próbálja stabilan tartani a forintot és erővel küzd az infláció leszorítása érdekében. Ennek az ára a magas kamat, amit nem azért kell fizetnünk, mert az MNB valamit rosszul végzett, hanem a felelőtlen gazdaságpolitika, a három említett szereplő felelőssége, amit most szintén súlyosbít Parragh. Mert kül- és belföldi befektetők, a spekulánsok ilyenkor bizonytalanná válnak és több pénzt várnak el azért, hogy a magyar adósságot, a magyar költségvetési hiányt finanszírozzák – fejtegette Vajda Zoltán.

Valóban nehéz tíz év áll előttünk? – kérdeztük a költségvetési bizottság elnökét. „Nem tudom, hogy hány év nehézség áll előttünk, de az biztos, hogy a régiótól leszakadtunk. Miközben azt hallom már „tizenéve”, hogy mindjárt utolérjük Ausztriát, elmegy mellettünk Románia. A gazdasági mutatók terén már csak Bulgária áll mögöttünk. Ez az egyik legsúlyosabb bűne az Orbán-kormánynak” – vélte Vajda Zoltán. Szerinte az elmúlt 13 évben eljuthattunk volna az euró bevezetéséig, vagy legalábbis már nagyon közel állnánk az euroövezethez. A horvátok már január elseje óta azzal fizetnek, ahogy a régióban a szlovákok is eurót használnak, a románok is közelednek hozzá, mi viszont – ahogy fogalmazott – végtelenül távol vagyunk. A következő évtizedben nem is látja reálisnak, hogy itthon is bevezessék az eurót. 

Parragh azt is állította, hogy egy évnyi nyugdíj is kijöhetne a plusz kamatteherből. Erre a felvetésre a közgazdász azt válaszolta: 1500 milliárd forintot kell fizetni extra kamattehernek, aminek a kétharmadától simán meg lehetne szabadulni, ha Magyarországon is annyi lenne az alapkamat, mint Csehországban vagy Lengyelországban, ahol a miénknek a fele. A lengyelek is nemrég tudtak csökkenteni. „Tudjuk, hogy ott most voltak a választások, és vélhetően a piac bizalmát jobban élvező, normális kormány alakul. Tehát, mi is legalább 1000 milliárdot spórolhatnánk. A matek így igaz: az extra kamat ára fél évtized alatt bőven elég egy évnyi nyugdíj kiadásra. Csak ne felejtsük el, hogy az eredendő bűn a felelőtlen gazdaságpolitika és Varga–Nagy–Matolcsy hármas nyilvános vitái” – hívta fel a figyelmet Vajda Zoltán.