Gajdics gajdol
A Narancs-hadsereg egyik elborult agyú politikai tisztje így ír az előválasztásról „ [D]e a legdermesztőbb mégis az, ahogyan mennek tízezrével a megtévesztett emberek, és adják a nevüket, adják az adataikat ehhez a kreált művilághoz. A politikai szélhámosság netovábbja, hogy azon az oldalon nincs senki, aki ki merne lépni a tömeghipnózis bűvöletéből, és elmagyarázná szerencsétlen felhergelt honfitársainknak, hogy semmilyen közjogi következménye nincs annak a bohóckodásnak, amibe belerángatták őket.” (Gajdics Ottó – Magyar Nemzet)
Ez a szerencsétlen komisszár vélhetően „laktanyafogságot” kapott, és ezért hetek óta nem járt az utcán, nem utazott buszon, nem vásárolt piacon – így nem tapasztalhatta, hogy a „megtévesztett” és „felhergelt” emberek másról sem beszélnek, mint az előválasztás történéseiről. Azok, akik eddig politikai ügyeket érintően a fülük botját sem mozgatták, most türelmesen állnak sorban az aláíró pultoknál. Gajdics pártszolgálatos elhallgatja, hogy az első körben bő egy hét alatt több mint 600 ezer ember, a második fordulóban (három nap elteltével) már 250 ezer ember voksolt és fejezte ki politikai véleményét. Sötét, lefüggönyözött szobájában körmölve, G. Ottó bohóckodásnak minősíti a nép politikai aktivitását, és lenézi/kioktatja azokat az embereket, akik szembefordultak az évtizedes Fidesz-hatalommal.
Persze az is lehet, hogy Gajdics gazdái összecsinálták magukat az előválasztás sikerétől, és kiadták az ukázt a firkász szakasznak, így a G. sajtótisztnek is. Őt aztán nem kell nógatnia a Fidesz-média gurujainak, hiszen főiskolai KISZ titkárként (így harcolt a kommunizmus ellen) a régi pártállami időkben megtanulta, hogy „a parancsot megb@szni nem szabad, mert csak szaporodik”. Ez a mondás most is igaz, és Gajdics ennek szellemében pötyögi jegyzeteit. Írásában az előválasztási folyamat közjogi érvényességét vitatja. Furcsa ez egy Fidesz-hívő tollából, mikor imádott pártja a közfigyelem elterelése céljából állandóan „nemzeti konzultál” és különféle ostoba „stop akciókat” erőltet. Ezek esetében Gajdics nem írja, hogy „minden most elhangzó találgatás, önjelölés és javaslat hagymázas lázálom, parasztvakítás csupán.”
Gajdics – mint általában a köpönyegforgatók – csak az akol melegében és biztonságában mer csaholni. A Magyar Nemzet nevű sajtótermék szerkesztősége ad otthont a kétes hírű csapatnak (Apáti Bence, Bayer Zsolt, Néző László, Pilhál György stb.), itt lelt otthonra a begőzölt Gajdics is, aki soha nem lehet nyugodt és kiegyensúlyozott ember. Ugyanis a hatalom az árulást szereti, és nem az árulót. Csak óvatosan, Ottó!
