A kormánynak fontosabb volt a veszteséges Vodafone megvásárlása, mint az oktatás

A 2020-as pénzügyi évet a magyar Vodafone 1,3 milliárd forint veszteséggel zárta, a legfrissebb kimutatásokból pedig kiderült, hogy magyar állam és a 4iG által felvásárolt cég 2021-ben is veszteséges volt, akkor 7,4 milliárd volt a mínusz.

Azt, hogy egy veszteséges céget jobban megéri megvásárolni, mintsem az oktatás helyzetén javítani, Nagy Márton érdekében inkább nem kommentálnánk. A miniszternek egyébként nem ez az egyetlen olyan nyilatkozata, amely sokaknál kiverte a biztosítékot. Korábban, az Európában éllovas, a magyar emberek életét megkeserítő inflációról képes volt azt állítani, hogy nálunk azért drága minden, mert korábban olcsó volt.

A kormány számos alkalommal megerősítette, hogy április 30-ig marad az árstopok rendszere, ám hogy utána mi lesz, arról beszédesen hallgatnak. Nos, Nagy miniszter mostani interjújából megtudhattuk, hogy a sokat bírált, gazdasági észszerűségnek nem, politikai szemfényvesztésnek annál inkább nevezhető árstopot április vége után kivezetik. Ezt így, szó szerint nem mondta ki a miniszter, ám utalt arra, hogy amennyiben az infláció a kormány várakozásainak megfelelően alakul, akkor fölöslegessé válik az árstop. Hogy mi az inflációs várakozás, arról egyelőre csak annyit tudunk, hogy Orbán Viktor ígérete – és reményei – szerint az év végére egyszámjegyűvé csökken. Itt jegyeznénk meg, hogy a drágulás az EU-ban átlagosan már most is egyszámjegyű, de hát tudjuk, Európa válságban van, „ütnek, vágnak, harapnak” minket, mindezt azért, mert sikeresek vagyunk és a saját utunkat járjuk.

Április 30 után tehát – Nagy miniszter erre célzott – minden valószínűség szerint megszűnik az árstopok rendszere. Az a rendszer, amely bírálói szerint áruhiányt okozott és a növelte drágaságot, mert a boltok az árstopos termékeken elszenvedett veszteségeiket a többi árun terítették szét, azokat drágították.

Amúgy lehetett volna létjogosultsága az árstopnak, csak nem úgy, ahogyan ezt nálunk bevezették. A mostani rendszerben ugyanis a nagy jövedelműek ugyanúgy élvezik az olcsónak mondott tej, liszt, cukor stb. előnyeit, mint azok, akiknek a megélhetés napi szinten jelent kihívást. Ezen „egyenlősdi” helyett a szegényebb rétegeket kellett volna célzottan segíteni, mert a magas jövedelműek nem szorulnak rá az egyébként nem, vagy csak elvétve kapható árstopos termékekre.

Mindezen persze kár utólag keseregni. Április vége után helyre áll a világ a rendje: megszűnik az árstop, megtelnek a boltok polcai, és még az sem kizárt, hogy a Vodafone megvásárlása után az oktatásra fordított pénz is jó befektetésnek bizonyul.