Áder János alulmúlta önmagát
Ezért kár volt felvenni azt a szép, méregdrága öltönyt. Maradhatott volna a szekrényben, vagy lett volna jobb helye egy árverésen, ahol a szegénységben élő családoknak gyűjtenek. Áder János olyannyira hozta a kötelezőt szilveszter éjjel, hogy ezúttal még önmagát is sikerült alulmúlnia. S bár nem vártunk tőle sokat, meg hát az újévi beszédek egyébként sem a nagy kinyilatkoztatásokról szólnak, az az ájtatos közhelyparádé, amit az államfő az új év első perceiben elővezetett, maga volt a gyalázat.
Ennyi semmitmondást egy közepesen ittas falusi paptól is hallhattunk volna. Az MTI által kiadott szöveg szerint Áder hozzávetőlegesen nyolcszor említette, hogy legyünk hálásak, amiért az életünk, ha nem is a régi mederben, de legalább még folytatódik.
Tudjuk ezt Áder nélkül is. Ezért lett volna jó, ha az államfő év közben is mond valamit. És nem csak a járványról beszél, amely pártoktól, felekezettől, bőrszíntől függetlenül tört rá a világra, hanem a mi országunk, Magyarország állapotáról is megosztja velünk a véleményét.
De Ádernek az elmúlt évben nem volt véleménye a mai Magyarországról. Vagy ha volt, nem kötötte az orrunkra, hogy mit gondol erről. Lehet, úgy gondolja, nincs közünk hozzá, mert nekünk az a dolgunk, hogy hálásak legyünk, kevesebbet kérdezzünk, ne legyenek kételyeink, viszont legyen bennünk több elfogadás és bizalom.
Áder év közben épp olyan beszédesen hallgatott a közéleti botrányokról, az idén is csúcsra járó korrupcióról, mint a kormányzati szinten szított gyűlöletről, és arról a külpolitikának csúfolt ámokfutásról, amely elszigeteli az országot Európától, uszít mások (és a másság) ellen, lenézett, lesajnált hellyé teszi Magyarországot.
Áder János, aki a környezetért aggódó politikusként számos alkalommal szólalt fel a Föld és vizeink védelméért, egyetlen egyszer sem hallatta hangját arról a környezetkárosításról, ami ma Magyarországon folyik. Hogy a csókosok kivágják a fákat, és elzárják a Balatont az emberek elől.
Ha év közben olykor mondott volna valamit Áder, most hitelesebben hangzanának szájából a hálára buzdító szavak. Mert lehet azt mondani, hogy „legyen most kevesebb a kérdés és több az elfogadás, kevesebb a kétely és több a bizalom!", de Áder János, bármit is gondolunk róla, annyit biztosan tud, hogy a bizalmat nem kérni kell, hanem kiérdemelni.
