Amíg a megváltó el nem érkezik
Kétezer év óta most először él több zsidó Izrael állam határain belül, mint külföldön. A bevándorlás az Ígéret Földjére folyamatos, a legtöbben változatlanul az Egyesült Államokból, Oroszországból és Franciaországból érkeznek, vagy ahogy Izraelben mondják: alijáznak. Viszont Magyarországról szinte alig települnek át zsidók Izraelbe. Úgy tűnik, hazánkban újra élednek az egykor virágzó zsidó közösségek. Az egyik ilyen vezetőjével, egy fiatal, amerikai rabbival, Isaac Stell-lel beszélgettünk.
Miamiban születtem 1993-ban és ott is jártam iskolába. Majd a chicago-i zsidó gimnáziumban érettségiztem és Izraelben tanultam tovább két évig. Ezután egy év New York-i tanulás következett, amit ismét Izraelben folytattam két éven keresztül, de akkor már tanítottam is. Végül a világhírű New Yorki-i rabbiképzőben kaptam diplomát, 2016-ban. Még abban az évben megházasodtam és két héttel az esküvőnk után már készülődhettünk is Európába.
Miért éppen Magyarországot választották?
A chabad haszid családokban arra nevelik a gyerekeket, hogy mindig segítsenek a zsidóknak, bárhol is éljenek a világon. Az első felkérés pedig Magyarországról érkezett: nekem az újbudai zsidó közösséget kellett újra építenem, a feleségem pedig a judaizmus tantárgy vezető tanára lett az Óbudai Zsidó Gimnáziumban.
És ezt hogyan csinálták? Leszálltak Budapesten a repülőről és aztán mi történt?
Szerencsére nem a nulláról kellett a közösség építését kezdeni, hiszen Budapesten 100 ezernyi zsidó származású ember él. Jó részük szeretné megismerni nagyszüleik, vagy dédapáik vallását, szokásait. Nekik szervezünk különféle kulturális, és vallási eseményeket, illetve oktatásokat. Szép, lassan gyarapodni is kezdett az újbudai zsidó közösség.
A zsidó közösségek építése nem mond ellent annak, hogy törekedni kell a szétszórattatás, a diaszpóra megszüntetésére?
Nincs ebben ellentmondás, a fő cél a judaizmus újjáélesztése, és az egykor volt, virágzó zsidó közösségek újrateremtése, amelyek szerves részei voltak a magyar gazdasági és kulturális életnek, nemzetalkotók voltak.
El kell áruljuk, hogy Ön szépen beszél magyarul. Ez feltétele volt annak, hogy Budapestre jöhessen?
Nem volt feltétel. Én éreztem úgy, hogy ha közel akarok kerülni az itt élőkhöz, ha meg akarom érteni őket, akkor meg kell tanulnom a nyelvet is. Ezért a feleségemmel együtt évek óta tanulunk magyarul.
Úgy tudom, hogy felvette a magyar állampolgárságot is. Ez azt jelenti, hogy a hazájának érzi Magyarországot?
Feltétlenül. A legkisebb fiam már Budapesten született, a nővére és a bátyja pedig itt kezdték az óvodát. Ők tökéletesen beszélnek magyarul, hiszen magyar zsidó óvodába járnak. Nagyon szeretünk itt élni.
Hol van egy zsidó hazája? Abban az országban, ahol született, nevelkedett, vagy Izraelben?
A zsidó haza természetesen Izraelben van, ahova majd – a hitünk szerint – visszavezet a Megváltó, amikor elérkezik hozzánk. De egy zsidó bármely országban otthon érezheti magát, amit a hazájának tekint. Izrael a vallásos zsidók számára nem csupán egy ország, hanem egy spirituális fogalom is, amely a lelkünkben él. Éppen ezért, egy zsidó ugyanolyan jó polgára a hazának, mint egy keresztény, vagy egy buddhista.
A judaizmus az egyik legősibb vallás, több mint háromezer éves, szigorú előírásokkal, szabályokkal. Hogyan lehet ezeket a XXI. században követni?
Számunkra a vallás nemcsak azt jelenti, hogy mit és hogyan tehetünk, mit szabad és mit nem. A judaizmus nemcsak tiltások és szabályok gyűjteménye. Maga a Tora is annyit jelent, hogy tanítás. Nekünk az a feladatunk, hogy ezeket a tanításokat alkalmazzuk, adaptáljuk a modern világra, a mai életünkre.
Ez azért elég nehéz faladat, nem?
Nem feltétlenül. Itt vannak például azok az intelmek, amelyek az ételek elkészítésére vonatkoznak. Ma már az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa legtöbb országában, a nem zsidók is előszeretettel vásárolnak kóser élelmiszert. Hogy miért? Azért, mert a kóser megjelölés egyfajta minőségi védjegy a számukra.
Ön mennyire súlyosnak tartja az antiszemitizmust Magyarországon?
Öt éve, amióta itt élünk nem találkoztunk még kirívóan súlyos atrocitással. Persze az emberek néha furcsán néznek ránk, hiszen kicsit másképpen öltözködünk. De a másság már csak ilyen. Az Egyesült Államokban is ugyanígy csodálkoznak néha ránk, mint itt. Szóval nem gondolnám, hogy Magyarországon rosszabb lenne a helyzet, mint Amerikában vagy Nyugat-Európában.
Hogy tervezik, meddig maradnak Magyarországon?
Ahogy már mondtam, nagyon jól érezzük itt magunkat. Szeretünk itt élni, szeretjük az országot, az embereket. Vallásos zsidóként ezért azt mondhatom, hogy addig szeretnénk maradni, amíg a Messiás el nem érkezik.
