Az árvíz után is forrnak az indulatok a Római-parton

Karácsony Gergely, a Batthyány téren tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a fővárosi önkormányzat a következő években két nagyon fontos árvízvédelmi beruházást szeretne megvalósítani: az egyiket Újpesten, ott, ahol most is meg kellett erősíteni a védműveket, a másikat pedig a Római-parton, a Királyok útja-Nánási út vonalán. A főpolgármester egyúttal üzent is a Római-parton mobilgátat követelőknek: „a Római-parton nem a Duna tört be az emberek lakóhelyére, hanem az emberek törtek be a Duna árvízi területére". 

Karácsony és a fővárosi önkormányzat mostani álláspontja és elszántsága nem újkeletű: „Jogerős bírósági döntés mondja ki, hogy a hullámtérre épített ingatlanokat a főváros nem köteles megvédeni. Azt pedig a választók mondták ki 2019-ben, hogy a természet tönkretétele árán ne is tegye. Az ártérben építkezők örüljenek, hogy Budapest egyik legszebb helyén van az ingatlanjuk. Cserébe fogadják el, hogy árvíz idején itt bizony a víz az úr.” E kemény szöveget még tavaly üzente a fővárosi önkormányzat a Római part árterében élőknek. 

Indulatokban a másik oldalon sincs hiány: az Egyesület a Római Partért Karácsony Gergelyhez írt nyílt levelében azzal vádolja a főpolgármestert, hogy cserben hagyta az ott lakó embereket. Úgy fogalmaztak: eddig csak megvetést kaptak, valamint létrát, hogy menekülni tudjanak.

„Tisztelt Főpolgármester úr!

Jelentjük Önnek, mint Budapest első számú árvízvédelmi felelősének, hogy a Dunába tolt és magára hagyott 2000 embernek és rengeteg vállalkozásnak itt a Rómain fel kellett adnia nyugodt és emberhez méltó életét és szembenézni emberi tragédiákkal, erejét és anyagi forrásait meghaladóan védekezve és legfeljebb napi 1-2 órát pihenve! Sajnos sokan vannak, akik anyagi és emberi erőforrások nélkül meg sem tudták kezdeni a védekezést!

Szeretnénk a figyelmébe ajánlani, hogy a partiak magánerős védekezése tehermentesíti a Királyok-Nánási úton lévő semmire nem alkalmas nyúlgátat a ráterhelődő víznyomás alól, mivel az előtte lévő és védekező tulajdonosok enyhítik a nyúlgátra nehezedő víznyomást! Reméljük, hogy Ön ezt most végre felfogja és megérti! Azaz 55 ezer ember nagyobb biztonságához járulunk hozzá önerőből! Ezért Öntől eddig csak megvetést kaptunk, hiszen Önök „adnak nekünk létrát, hogy menekülni tudjunk”! 

Az ellentét kibékíthetetlennek látszik, s miután nincs mindenki képben a Római-partot illetően, a körülmények megértéshez néhány évtizedet vissza kell mennünk a történetben. A rendszerváltozást követően a Római-part fokozatosan átalakult, ma már csak néhány csónakház áll az egykori több tucatból. Lett viszont helyettük más. Szép és drága társasházak, hotelek, az egykori büfék és kisvendéglők helyén korszerű éttermek. Ezzel párhuzamosan a Római-part összetétele is megváltozott – a melósok, diákok és kisnyugdíjasok helyett a korábbiaknál tehetősebb tulajdonosok vették birtokba a partot.

A víz, amely nem hajlandó érzékelni a társadalmi változásokat, időnként persze nekik is beköszön. Elönti az árteret, ahová az említett korszerű házak és hotelek épültek. A tulajdonosok gátért kiáltanak, ami megvédené őket és javaikat.

Amikor a Római-part a fenti módon átalakult, többnyire Tarlós István volt a III. kerület polgármestere. Neki (is) köszönhető, hogy a partszakasz ebbe az irányba fejlődött, s az is, hogy most veszélyben vannak az ottani épületek. Melyek közül sok engedély nélkül (vagy ideiglenes engedéllyel) épült, s a még maradt „őslakosok” elmondása szerint néhány befolyásos – nem egy esetben a Fideszhez közeli – család tulajdonát képezik.

Ők az árvizek idején rendre bajba kerülnek. Segíteni kell, de kérdés, hogy kinek a pénzéből kell megvédeni azokat a javakat, amelyek ártérre, lényegében engedély nélkül épültek. Azoknak az adófizetőknek a pénzét kell-e mások tulajdonának a megvédésre költeni, akik soha életükben nem jártak a Római-parton, vagy régebben jártak, de mára kiszorultak onnan, vagy azokét, akik a mostani helyzet kedvezményezettjei.

A kérdésben benne van a válasz. Logikusabb és nem utolsósorban tisztességesebb az az állapot, amely a fővárosi önkormányzat döntése nyomán kialakulhat. Vagyis, hogy a Római-part árterén épült ingatlanok tulajdonosai maguk gondoskodjanak a saját biztonságukról, és ne várják el, hogy az állam, vagy a fővárosi önkormányzat – értsd: az adófizető polgárok – fizessék meg az ő egykori ügyességük árát.

Ezért döntött úgy a Tarlós István fémjelezte önkormányzatot követő vezetés, hogy szakít azzal a korábbi koncepcióval, amely egy úgynevezett mobil gát révén a Duna-part közelébe helyezné át az árvízi fővédvonalat. Ez a természetes part lerombolásához vezetett volna, ráadásul komoly műszaki nehézségeket és kockázatokat is felvet. 

A kérdés egyébként az operatív törzs múlt szombati ülésén is előkerült, ahol a főpolgármester jelezte Orbán Viktor miniszterelnöknek és Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy elkötelezettek a Királyok útja-Nánási út vonalán már most is meglévő gátrendszer bővítésében és korszerűsítésében.