Benne van…

… Többször is. Íme néhány példa:

„Vagy jőni fog, ha jőni kell,/ A nagyszerű halál*,/ Hol a temetkezés* fölött / Egy ország vérben áll. // S a sírt, hol nemzet süllyed el, / Népek veszik körül, / S az emberek millióinak / Szemében gyászkönny* ül”.

És ha már Vörösmarty költeményénél tartunk, abban az is benne van:

„Egy ezredévi szenvedés / Kér éltet vagy halált*!”

S még azt is papírra vetette a Szózat szerzője:

„Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért*, / S keservben annyi hű kebel / Szakadt meg* a honért”.

---

* A Szinonimaszotar.hu korántsem teljes felsorolása szerint a „jobblétre szenderül” szinonimái: kileheli a lelkét, elhalálozik, életét veszti, örök nyugovóra tér, elhuny, kipurcan, elpatkol, meghal, elhull, fűbe harap, feldobja a talpát, elpusztul, beadja a kulcsot, kimúl, elenyészik, megmurdel, megboldogul, kinyiffan, örök álomra szenderül, az örök vadászmezőkre távozik, eltávozik, alulról szagolja az ibolyát, örök nyugalomra lel, távozik az élők sorából, teste eggyé válik a porral…

---

Most talán elegendő csak ennyit megemlíteni Orbán Viktor „évértékelője”(?) – s abban a magyar nemzet egyik felének kampánycélú alázása – örvén a szabadság véres zászlóinak hordozóiról, elhullott* legjobbjainkról, a balszerencséről és a viszályról, no meg a sors kezéről, amely áldhat vagy verhet: itt élnünk, halnunk* kell. Mindannyiunknak. És talán nem úgy ám, ahogyan mostanság alakul, „hála” a hatalomból vezérelt gyűlöletkampánynak, és nem is úgy, ahogyan Kölcsey Ferenc is írta – nem épp lelkesedve ezért a módszerért – a Himnuszban:

„Hányszor támadt tenfiad / Szép hazám kebledre, / ’S lettél magzatod miatt, / Magzatod hamvvedre?”

Bizony ideje már, hogy valahára jókedvvel és bőséggel áldja meg Isten a magyart, és hozzon reá víg esztendőt, mert megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt. Nem kéne többé egymásra rontania, nem kéne tovább bűnhődnie… Ez is benne van ám a Himnuszban, ugye miniszterelnök úr? Az meg nincsen benne, hogy ön a népe felét – a szekértáborához tartozó jobboldali kedvenceit – túljutalmazhatja, a többieket meg, akik már egyáltalán nem szavaznának önre, hanem sokkal tisztességesebbet, igazságosabbat, emberségesebbet kívánnak kormányfőnek, ön a balsorssal azonosíthatja és bűnhődésre kárhoztathatja… Ha még képes lenne tanulni, s ha én lennék az osztályfőnöke, és így klikkezne, akkor bizonyára felszólítanám: szégyellje magát és hagyja abba! S ha ez hiábavaló lenne, akkor az osztályközösség érdekében nyilván el is tanácsolnám.

Erre pedig két erős indokom is lenne: a Himnusz és a Szózat.