Hogyan rondítsunk bele egy ünnepbe?
Igazi ünnep volt a hétvégén Budapesten. A sport ünnepe, hiszen az MVM Dome adott otthont női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjének. A vasárnapi zárás után azonban a miniszterelnöknek egyetlen mondatával sikerült a sporteseményt a politika dimenziójába helyezni és ezzel elrontani az emelkedett hangulatot.
Ha úgy tetszik, ez a két napos mérkőzés-sorozat az összetartozás ünnepe is volt, miután két magyar csapat is bejutott ebbe a fináléba. A Ferencváros és a Győr szurkolói pedig nemcsak a sajátjaikat támogatták valóban szívvel-lélekkel, hanem a másik magyar csapatot is.
Világrekord is született ezen a két napon, hiszen női kézilabda eseményt még soha ennyien nem láttak egyszerre a helyszínen, a hivatalos adatok szerint 20 022 néző váltott jegyet. De nemcsak ezért volt nagy élmény ez a négy mérkőzés. A csapatok, a két magyar mellett a végső – és egymás után harmadszor – győztes norvég Vipers Kristiansand és a dán Team Esbjerg természetesen kitettek magukért és igazolták, hogy megérdemelten kerültek a kupasorozat idei végjátékába. A többségében magyar és a külföldi szurkolók pedig felnőttek melléjük. Végig rendkívül sportszerűen biztatták kedvenceiket, ha valakinek valami nem sikerült, vagy netán a játékvezetők hoztak vitatható ítéleteket, akkor még erőteljesebben zúgott a „Hajrá” és egyetlen, a sportpályára nem illő kifejezés sem hangzott el.
Egy, csak egy ember van, aki nem bírta ki, hogy a sport ünnepébe ne csempéssze bele a piszkos politikát. Ez az ember viszont nem akárki, szava van, rengeteg követője és híve, nem mindegy tehát, hogy mit mond. Magyarország miniszterelnöke ezen a vasárnapon is nagyon aktívan használta közösségi oldalát. Természetesen megemlékezett a trianoni békeszerződés aláírásának 103. évfordulójáról. Ez a nap – a konzervatív kormány jóvoltából – 2010 óta a „nemzeti összetartozás” napja is. Orbán Viktor pedig videóüzenetében arról beszélt, hogy a magyarokat „nem lehet megtörni”. Nem sokkal később hírül adta, hogy személyesen tekinti meg a Bajnokok Ligája döntőjét és azt is, hogy – nyilvánvalóan – a Ferencvárosnak drukkol. Eddig mindez rendben van.
Csakhogy a zöld-fehérek veresége után helyesnek találta, ha gratulál a csapatnak, ami ugyancsak helyénvaló gesztus. Ám az erről szóló szövege a következő volt: „Szép volt lányok, de június 4-én nem lehet nyerni”. A miniszterelnök egyetlen félmondattal képes – erre nincs jobb szó – belerondítani a sport és a sportszerű szurkolás ünnepébe. Hiszen a Ferencváros játékosai valóban mindent megtettek azért, hogy ők nyerjenek. Kezdve ott, hogy már a négyes döntőbe kerülésük is valóságos csodának számított, az elődöntőben pedig két másodperccel a lefújás előtt szerezték meg a győztes gólt. Mindkét meccsen megérdemelték a továbbjutást és a Vipers ellen is jók voltak, csak a norvégok még jobbak.
Orbán Viktor azonban egészen más dimenzióba helyezte a tegnapi mérkőzést. Azt sugallta – amit egyébként jelenlegi politikája rendező elvének, szinte hitvallásának tart –, hogy a világ összeesküdött a magyarok ellen. Mintha eleve elrendeltetett volna, hogy ezen a napon – Trianon évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján – a magyar kézilabdázók sem győzhetnének. Mintha a politikának bármi köze lenne – lehetne – ehhez a Budapesten megrendezett nagyszerű sporteseményhez. Már a délelőtti videóüzenetben is megfogalmazta, hogy „Méltósággal őrizzük a Kárpát-medencét, ami a küldetésünk is”. Estére viszont, a pályán, sportszerű küzdelemben és méltósággal elszenvedett vereségből – egy meccs eredményéből – már azt a következtetést tudta levonni, hogy az része a magyar nemzetünk és édes hazánk elleni összeesküvésnek. Mindenki tovább is gondolhatja. Az utóbbi években használt panelek rendelkezésre állnak, lehet válogatni. Trianon miatt és óta csak több lett az ellenség, nyilvánvalóan az ő kezük is benne van abban, hogy „június 4-én nem lehet nyerni”.
Miféle kép él a világról ennek az embernek a fejében? Ami önmagában amúgy nem lenne baj, hiszen mindenki azt gondol, ami tetszik. Persze, ha megosztja a nyilvánossággal, akkor már számolnia kell azzal, hogy véleményezik is. Jelen esetben pedig azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ez az ember az ország teljhatalmú ura. Elvileg csak első az egyenlők között, valójában azonban rajta múlik és tőle függ szinte minden. Ha leír, kimond, vagy megtesz valamit, adott esetben sem lehet ártalmatlan tévedésnek minősíteni. Jelentése van annak, ha egy futball-meccsen Nagy-Magyarország sállal a nyakában fotóztatja magát, vagy ha vigasztalóan gratulál egy vereséget szenvedett kézilabda-csapatnak.
Ezért nem szabad elfelejteni, vagy napirendre térni afölött, milyen súlyos kijelentésre ragadtatta magát Magyarország miniszterelnöke a BL-döntő után.
