Mit keresett Luc Frieden Orbánnál?
A luxemburgi sajtó is meglepetésként tálalta, hogy a keresztényszocialista luxemburgi miniszterelnök látogatást tett magyar kollégájánál. A beszámolók nem mulasztották el megemlíteni, hogy kormányfőnk saját szakállára tett, de uniós békeküldetésnek beállított látogatása Putyinnál és Hszi Csin Pingnél igencsak felmérgesítette a többi uniós vezetőt. A látogatás tehát, annak ellenére, hogy Frieden békét jelent németül, talán nem ennek a látogatásnak a legitimálását célozta.
Luxemburg úgy van elkönyvelve, mint legalábbis az egyik leggazdagabb uniós tagállam, névlegesen mintegy nyolvanezer eurós fejenkénti GDP-vel. Még ha figyelembe vesszük is azt, hogy ezt a GDP-t mintegy felében a valamikor a kis nagyhercegséghez tartozó területekről a határon át ingázók termelik meg (akik tehát a lakosok létszámában nem szerepelnek), az ország először az acéliparban, majd a pénzügyekben, most pedig egyre nagyobb mértékben a logisztikában és az informatikában rengeteg nemzetközi céget magához vonzva igen jól áll jövedelem tekintetében.
Ennek ellenére, az ország egyik gondja, hogy – miután adóelőnye az egyre szigorodó nemzetközi szabályok miatt elolvadóban van, és úgy tűnik, hogy kimerítette a vonzerejében rejlő tartalékokat és vállalkozói potenciálját – egyre lejjebb csúszik a versenyképességi rangsorokban. Orbán pedig a magyar elnökség egyik fő programpontjaként egy európai versenyképességi program létrehozását tűzte ki. A tárgyalások hivatalos témái között valóban előkelő helyen szerepelt a versenyképesség, sőt, a közleményekben az egyetlen konkrétan megemlített téma volt.
Az már a látogatás után derült ki, hogy a leendő magyar uniós biztos, Várhelyi Olivér, többek között az állatjólétet kapja feladataként. Várhelyi jövője és feladatai külön is megérdemelnek egy kis esélylatolgatást, de a terület szorosan kapcsolódik a luxemburgi biztos területéhez, a mezőgazdasághoz, sőt, a klímavédelem mellett a mezőgazdászok szabad gazdálkodásának egyik fontos korlátozását jelenti. Bármennyire viccesnek tűnik a kijelölt terület, tény, hogy egy sikeres európai állampolgári kezdeményezés nyomán („end the cage age”, vessünk véget a ketreckorszaknak) az Európai Bizottság át akarja tekinteni a meglévő állattenyésztési szabályokat. Ebben a magyar biztoshoz tartozó apparátusnak fontos kezdeményező szerep jut, míg a luxemburgi mezőgazdasági biztosnak (akinek unokatestvére a nagyhercegség mezőgazdasági minisztere) a klímavédelmi intézkedések feletti elégedetlenségüket nagyszabású tüntetésekkel kifejező gazdák megbékítését is el kellene érnie – igaz, pont Luxemburgban nem voltak tüntetések, de a szomszédos Franciaországba és Németországba vásárolni átruccanó luxemburgiak megszenvedték a blokádokat.
A látogatást követő sajtótájékoztató nagyon rövid volt, kérdésekre nem is adtak lehetőséget. Frieden azért tartott egy saját sajtótájékoztatót is ezt követően, ahol a véleménykülönbségekre is rákérdeztek a sajtó képviselői. A nézeteltérések szóba kerültek a luxemburgi kormányfő szerint, és nem sikerült egymást meggyőzniük. Az nem derült ki, hogy szemrehányás formájában vagy ennél diplomatikusabban kerültek szóba ezek a témák.
Miután mintegy tíz évi ellenzéki pozíció után nemrég kerültek be a luxemburgi keresztényszocialisták a kormányba, logikus, amivel a látogatás jelentőségét igyekezett csökkenteni a vendég, hogy minden EU tagállam kormányfőjét meg fogja látogatni, azzal meg csak egyet lehet érteni, amit még felhozott, hogy Magyarországot nem szabad elszigetelni, még ha miniszterelnöke olyanokat is tesz, amivel a többiek nem értenek egyet.
Szabó S. László (Luxemburg)
