Multigyűlölet a mi zsebünk terhére!
Az élelmiszerhulladék-képződés megelőzése és a rászorulók részére történő élelmiszer-elosztás fokozása érdekében a megelőző naptári évben a 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő a kereskedelmi forgalmazás céljából a birtokában lévő élelmiszert jogosult karitatív szervezet javára felajánlani, valamint köteles az általa meghatározott élelmiszerhulladék-csökkentési tervében foglaltak szerint eljárva – a 48 óránál hosszabb minőség megőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert – a minőség megőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉMK) részére felajánlani, és az ÉMK-val megkötött szerződés szerint eljárni. Az előzőekben meghatározott élelmiszer-kiskereskedőn kívüli más élelmiszer-vállalkozó a minőség megőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával a kereskedelmi forgalmazás céljából a birtokában lévő élelmiszert jogosult karitatív szervezet javára felajánlani, valamint az ÉMK részére önkéntesen felajánlhatja az ÉMK-val történt megegyezés alapján. Az ÉMK az állam 100 százalékos tulajdonában álló társaság. (Részlet a törvényjavaslatból)
Azt eddig is tudtuk, hogy pártunk és kormányunk nem kedveli a hazánkban működő multinacionális kereskedelmi láncokat. A volt kancellária miniszter (Lázár János) – aki most a vasút-villamossal reprezentál – néhány hete egy gazdasági portál felületén így kiáltott: „überelni kell a külföldi kiskereskedelmi láncokat, diszkontokat, abcúg multik, vivát magyarok!” (abcúg=le vele!). Nem sokat kellett várni az ismételt támadásra, ami december 13-án egy törvényjavaslat keretében (T/17882) vált ismertté.
- Az élelmiszermentés szigorú kötelezettsége csak a nagy – 100 milliárd nettó árbevételt meghaladó – cégeket érinti, ilyen viszont magyar tulajdonban nincs. A CBA, a REÁL, és a Coop körön kívül marad, mivel franchise rendszerben működnek. Az egy jogi személyként működő multik viszont – az Aldi-tól a Tesco-ig – kivétel nélkül pluszterhet kapnak a nyakukba.
- A multiktól tehát – elég snassz törvényjavaslattal – megköveteli a jogalkotó, hogy az adott élelmi terméket, a minőség megőrzési időtartamának lejárta előtt legalább 48 órával fel kell ajánlani egy állami gazdasági társaságnak (ÉMK). Vajon miért nem vonatkozik ez a hazai kereskedelmi vállalkozásokra, náluk talán nincs minőség megőrzési határidő, nem fenyeget a szavatosság megszűnése, náluk nincs élelmiszer-pazarlás? Itt már nem a lóláb, nem a ló, hanem az egész ménes kilóg!
- A technikai megoldások elnagyoltak, például nem tudni, hogy ki és milyen költséggel szállítja el a még fogyasztható, de már a szavatosság lejártához közeledő élelmi terméket.
- Az érintett – kizárólag külföldi tulajdonban lévő – nagy cégeknek kötelező élelmiszerhulladék-csökkentési tervet készíteni, és azt az ÉMK részére kell benyújtani. Az élelmiszermentési tevékenységét az élelmiszerhulladék-csökkentési terv szerint szükséges végezni, és az élelmiszermentéssel összefüggő tevékenység koordinálására élelmiszermentési felelős kerül kinevezésre a cégnél.
- Az élelmiszerhulladék-csökkentési terv tartalmazza az élelmiszer-kiskereskedőnél keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, és az elérni kívánt élelmiszer-hulladék csökkentés mértékét, valamint az ÉMK részére kötelezően felajánlott élelmiszer adomány típusát és mennyiségét.
- Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszermentési bírságot szab ki, ha az élelmiszerhulladék-csökkentési terv benyújtására kötelezett két százalékot meghaladó mértékben átlépte az éves élelmiszer-hulladék tervezett mértékét, vagy nem nyújtott be élelmiszer-hulladék csökkentési tervet.
Nem sorolom tovább, hiszen az előzőekből is jól kitűnik, hogy egyrészt direkt módon versenyhátrányt okozó, másrészt nagy adminisztratív teherrel is együtt járó feladatot raknak a multik nyakába, a megszokott slendrián módon. És hogy nem tévedek, azt az adóemelési szándék is bizonyítja, amely kizárólag az itt működő (nem csak élelmiszert forgalmazó) multinacionális láncokat sújtja: a sávos kiskereskedelmi adó szintjének emelése „érdekes módon” csak 100 milliárd forint felett lép életbe, az eddig 2,5 százalékos elvonás 2,7 százalékra változik. 100 milliárd alatt marad minden a régiben, azaz a magyar kereskedőket nem érinti ez az intézkedés sem.
De van egy még ezeknél is fontosabb hírem: ezek a piacellenes lépések és gusztustalan sarcok sem fogják távozásra bírni az évtizedek óta itt működő külföldi tulajdonú cégeket. Lesznek ügyes üzletpolitikai lépéseik, de számolnunk kell azzal is, hogy megnövekedett költségeik egy részét majd a vásárlókkal fizettetik meg, azaz szinte biztosak lehetünk az árak emelésében. 7,5 százalékos regisztrált pénzromlás esetén a magyar kormány/a magyar parlament ismét olajat önt a tűzre, és olyan intézkedést szorgalmaz, amely nyilvánvalóan gerjeszti az inflációt! Orbán és Lázár gyűlölik a kereskedelmi multikat, de utálatuk árát velünk fizettetik meg. Na, ezen vagyok a legjobban felháborodva!
