Pedagógusok, ne jajongjatok, inkább menjetek Nizzába!
Nem igaz, hogy Orbán Viktor pártja nem figyel az oktatásra, és magasról tesz a pedagógusok megbecsülésére. A XVI. kerületben például Kovács Péter fideszes polgármester Nizzába utaztatta a helyi tankerület vezetőjét, valamint több iskola igazgatóját. Hogy hányan utaztak ki a felkapott, nem épp olcsóságáról ismert francia városba, és mennyibe került a kirándulás, azt a polgármester nem volt hajlandó elárulni. Viszont nem rejtette véka alá, hogy „évtizedes tradíció az évenkénti intézményvezetői tanulmányút.”
Kovács polgármester az RTL Híradó megkeresésére az „évtizedes tradíciót” azzal indokolta, hogy az utazásra érdemes intézményvezetők „így ismerték meg a német vagy a spanyol oktatási rendszert is.” Szerinte „az önkormányzatnál évtizedes tradíció a pedagógusok megbecsülése, amely nemcsak a szavak szintjén valósul meg, hanem tettekben is”.
Ha olvasóinknak nem ugrana be a név, eláruljuk: arról a Kovács Péterről van szó, aki majdnem két hónappal a tavaly áprilisi országgyűlési választás után még mindig úgy tudta, hogy kerületükben a kormánypárt képviselője, Szatmáry Kristóf nyert az ellenzéki összefogás jelöltje, az MSZP-s Vajda Zoltán előtt. Legalábbis erről tájékoztatta a május végén megjelent tavaszi kiadványában a kerület polgárait. Az első számítások alapján még valóban Szatmáry Kristóf vezetett, nagyon kis előnnyel, mindössze néhány szavazattal előzte meg Vajda Zoltánt, de a külhoni szavazatok összeszámolása után megfordult az állás és a főváros XVI. kerületéből végül nem a Fidesz, hanem az ellenzék szocialista jelöltje jutott be az országgyűlésbe.
Kovács Péter, aki jelenleg polgármesterként szolgálja a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, nem ma jött le a falvédőről. Régi motoros a szakmában, már 2011-ben is sikerült emlékezetest alkotnia, amikor is azt javasolta, hogy az országgyűlésben minden ülés előtt énekeljék el közösen Himnuszt. „...nemzeti imádságunk közös éneklése kifejezi, hogy nem felejtjük el: Magyarországot, szeretett hazánkat, a magyar választókat képviseljük, párthovatartozástól függetlenül. Továbbá erőt ad az aznapi munkához és kifejezi alázatunkat a munka és az általunk képviselt embertársaink iránt. Segít felszámolni az ország és az Országgyűlés sajnálatos megosztottságát, hisz a minden magyar ember számára szent, közös dolgaink egyike a Himnuszunk”.
Ez az ötlete nem valósult meg, de Kovács Pétert nem olyan fából faragták, hogy könnyen feladja. 2021 őszén a Fidesz tisztújító kongresszusán az akkor még az ország előtt álló választásról a következőket mondta: „Azt kell tenni, hogy mindannyian, minden kongresszusi küldött, minden önkormányzati képviselő, minden polgármester, minden parlamenti képviselő, minden államtitkár, minden miniszter elmegy és becsönget a szomszédjához, a barátjához, ismerősökhöz és ismeretlenekhez, és elmondja nekik, hogy mi vár rájuk”. Szerinte „lesznek ugyan kellemetlen kérdések, és azokra is válaszolni kell tudni. Itt még várunk arra, hogy a Fidesz-központ megmondja, hogy mik a jó válaszok a kellemetlen kérdésekre, de kedves barátaim, ha meglesznek a válaszok, akkor meglesz a siker”.
Ennyit nagyjából elég is tudni Kovács Péterről, ám ha már a polgármester évtizedes tradíciókra hivatkozott, tudni kell, hogy a Fideszben a tanulmányutak nemes hagyománya nem most, és nem is egy-két évvel ezelőtt kezdődött. 2011 decemberében Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője kénytelen volt úgy fogalmazni, hogy „nem a kellemes ügyek dossziéit gyarapítja", miszerint tizenkét fideszes megyei közgyűlési elnök november végén az Azori-szigetekre utazott az Európai Régiók Gyűlésére, ahol a Páneurópai Roma Stratégia elfogadásáról döntöttek.
Az Azori-szigetek meglehetősen távolesik Magyarországtól, sőt, még az „anyaországhoz”, Portugáliához sincs túlságosan közel. Repülővel lehet odautazni, de megéri a fáradságot, a Golf-áramlatnak köszönhetően, ugyanis egyenletesen kellemes a klímája, a tengerpart finom és homokos, az emberek kedvesek – a helyszín tehát ideálisnak tűnt a Páneurópai Roma Stratégia megtárgyalására és elfogadására.
Sajnos, a kákán is csomót kereső ellenzék párhuzamot vont az egzotikusnak is mondható utazás, valamint az érintett megyék anyagi helyzete között. A tizenkét, fideszes vezetésű megye ugyanis az utazást megelőző években mintegy 187 milliárd forint adósságot halmozott fel, több helyütt, így főként az utazást gründoló megyei elnök szűkebb pátriájában, Pest megyében, gondok voltak az iskolák fűtésével, a gyerekek étkezésével.
Miután az ügy kipattant, minden érintett azonnal roppant erkölcsös lett. Volt, aki azt nyilatkozta, hogy neki sem tetszett, amiért ilyen messzire kell utaznia, jobb lett volna a páneurópai romastratégiát Pozsonyban megtárgyalni, az közelebb van, és ő egyébként sem szeret utazni.
Végül persze minden jóra fordult, mert a résztvevők úgy döntöttek, hogy az utazás költségeit – szerény számításaik szerint fejenként 200 ezer forintot – befizetik a megyéjükben működő gyermekintézmények számlájára. Ezzel a megoldással mindenki jól járt: a gyermekintézmények némi pénzhez jutottak, a Fidesz megyei elnökei szép helyeken jártak, a páneurópai romák ügye meg lett tárgyalva, és a stratégiájuk is el lett fogadva.
Fellelhető némi párhuzam az akkori, fideszes szervezésű Azori-szigeteki utazás és a mostani, ugyancsak a Fideszhez köthető nizzai kiruccanás között. Akkor az iskolák fűtésére nem jutott pénz, a mostani kirándulás kapcsán pedig arról panaszkodtak a kerületben tanító pedagógusok, hogy sok iskolában nincs kréta, nyomtató és színes fénymásoló, de még – anyagi okokra hivatkozva – a fekete-fehér másoló használatát sem nézik jó szemmel a felettesek.
