Vágtató infláció

Dr. Dávid Ferenc       2022. június 9. 17:26 2022. jún. 9. 17:26

Szerdán – 2022. június 8-án – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fogyasztói árak alakulására vonatkozó legfontosabb adatokat. Sajnos nem ért minket kellemes meglepetés, mivel 2022. májusban a fogyasztói árak átlagosan 10,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt (május/április) átlagosan 1,7 százalékkal nőttek.

Rövid visszatekintés: januárban 7,9, februárban 8,3, márciusban 8,5, áprilisban 9,5 és – most – májusban 10,7 százalék volt a pénzromlás üteme a KSH szerint. Fordulóponthoz érkeztünk, hiszen év/év viszonylatában már két számjegyű az infláció, és ezzel egy új minősítést nyert ez a kedvezőtlen folyamat.

Évi három százalékos infláció alatt a „kúszó” jelzőt illik használni, évi három és tíz százalék között a „lépegetőt”, évi tíz százalék felett pedig a „vágtató” minősítés a helyes.  Nos, elértünk abba a fázisba/stádiumba, amikor a pénzromlás mértéke már veszélyeztetheti a gazdaság stabilitását, és bizonytalansági érzést illetve aggodalmat kelthet az alacsony jövedelmű rétegek körében. Gondolok itt elsősorban a minimálbér körül kereső munkavállalók százezreire és az alacsony nyugdíjjal rendelkezők milliós seregére. Ők nagy bajban vannak, számukra nem mentőöv az üzemanyag és néhány élelmi termék árának maximálása, életkörülményeik nívójának romlása vészesen gyorsul.  A nyugdíjas fogyasztói árindex is 10,7 százalékos növekedést mutat. Itt érdemes megjegyezni, hogy a 2022. július 1-jétől hatályos – visszamenőleges – nyugdíjemelés 3,9 százalékos hatására az idei emelés együttes mértéke 8,9 százalék (5,0+3,9), amely jelentősen elmarad a fent említett 10,7 százaléktól.    

De nézzük a részleteket:

  • egy év alatt  az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a margariné 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9, a péksüteményeké 27,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 10,0, a csokoládé, kakaóé és a cukoré 3,9 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4, ezen belül a szeszes italok 8,1 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és karbantartó cikkek ára 28,3, az állateledeleké 22,3, a járműüzemanyagoké 10,8 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 20,1, a járműjavítás és -karbantartás 14,4 százalékkal került többe.

  • egy hónap alatt (2022. május/2022. április) a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, a főcsoporton belül a friss zöldségek csoportját leszámítva, minden termékkör ára magasabb lett: a vaj 9,0, a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,2, a tejtermékek 7,0, a száraztészta 6,7, a sajt 6,3, a péksütemények 6,0, a kenyér 5,8, a párizsi, kolbász 5,4, a baromfihús 5,2 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,3, a ruházkodási cikkeké 1,1, a tartós fogyasztási cikkeké 0,9 százalékkal nőtt, utóbbin belül a szobabútorok 2,5, a konyhai és egyéb bútorok 1,3, a használt személygépkocsik 1,0 százalékkal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 3,5 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a taxiért 11,9, belföldi üdülésért 2,9, a lakásjavításért és karbantartásért, illetve a sport és múzeumi belépőkért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni.

  • A magyarok – az ország teljes lakosságát figyelembe véve – adózás utáni jövedelmük 26-27 százalékát költik élelmiszerre. Az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek (például: kisnyugdíjasok) ennél nagyobb arányban, ezért a drámai sebességgel növekvő élelmiszerárak számukra szinte elviselhetetlen terhet jelentenek. 

És, hogy mire számíthatunk a közeli jövőben? Az Agrárszektor nevet viselő szakportál szerint a rezsiárak befagyasztása lefelé húzza az inflációt, ahogy az üzemanyagok árstopja is, ugyanis a benzinkutasok nem tudják beépíteni más termékbe a hatósági ár miatti veszteséget. Az infláció mérséklése lenne a célja az élelmiszerek árstopjának is, ám ennek a hatása legalábbis kétséges, mivel az élelmiszerár-stop nem fékezte meg a helyettesítő termékek árának emelkedését a boltokban, ezt mindenki tapasztalhatja napi bevásárlásai során. 

Bajban vagyunk. A kormánynak fékeznie kellene a száguldó inflációt. A leginkább kézenfekvő beavatkozás az lehetne, ha az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adóját erre az évre 2022. július 1. napjától nulla százalékban határoznák meg, 2023. január 1. napjától pedig egységesen öt százalékos mértékben. Ez sem csodaszer, de enyhíthetné az ároldali feszültséget.

A napokban megismert restrikciós (megszorító) csomag tovább fogja gerjeszteni az inflációt, hiszen az extraprofit adóval sújtott ágazatok a végfogyasztókra, a kiskereskedők az élelmi termékeket vásárló polgárokra fogják továbbhárítani a megnövekedett terheket. A pénzromlás üteme vélhetően gyorsulni fog, a hibás kormányzati intézkedések következtében a vágtató infláció pillanatnyilag megfékezhetetlennek tűnik.