A hamis választási ajánlások alig több mint negyede zárult vádemeléssel
Másfél évvel a 2022-es országgyűlési választás után az Átlátszó megvizsgálta, hogy halad az ajánlásgyűjtés során tapasztalt bűncselekmények kivizsgálása. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint a több tucat, rendőrséghez beérkező ügy többségét elutasították, megszüntették vagy felfüggesztették a nyomozást – vádemelésre az ügyek csupán negyedében került sor. Az eljárások egy részét pedig a mai napig nem zárták le.
A tavaly áprilisi országgyűlési választást előtti hónapokban számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival. A 106 egyéni választókerületben a jelöléshez legalább 500, a választókerületben lakó választópolgár érvényes ajánlása volt szükséges, ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem mindenkinek sikerült szabályosan megszereznie azokat. Az esetek egy része a rendőrséghez is eljutott, több tucat bejelentést kaptak – írja az Átlátszó.
A megkérdezett Országos Rendőr-főkapitányság friss, október eleji adatai szerint a büntetőeljárások egy részét csaknem két évvel a választási ajánlásgyűjtés után sem zárták le.
Az ORFK Átlátszónak küldött válaszában kiemelte: „a nyomozó hatóságok 73 ügyet minősítettek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 350. §-ba ütköző választás rendje elleni bűncselekménynek, melyből 19 ügy jelenleg is folyamatban van, 13 esetben elutasították a feljelentést, 3 nyomozást ismeretlen elkövető miatt felfüggesztettek, 15 esetben az eljárást megszüntették, 1 ügyet áthelyeztek az ügyészségre hatáskör hiánya miatt, 22 ügyet pedig vádemelési javaslattal küldtek meg az ügyészség részére.”
Az adatok alapján elmondható, hogy az ajánlásgyűjtés során tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatos ügyek 27,41 százaléka végződött vádemelési javaslattal. Az esetek 23,7 százalékában a rendőrség megszüntette az eljárást – ez többek között akkor történik, ha például a nyomozóhatóság arra jut, hogy nem történt bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg annak elkövetése. A feljelentések 17,8 százaléka zárult az eljárás felfüggesztésével ismeretlen tettes miatt. Az esetek tizedében a rendőrség a feljelentés elutasítása mellett döntött. Erre például akkor kerülhet sor, ha hiányzik a bűncselekmény gyanúja vagy éppen a feljelentett cselekményt már jogerősen elbírálták. Az ügyek ötöde még folyamatban van, azaz nem zárták le a nyomozást.
A visszaéléseknek többféle módja is előfordul: egyes esetekben az aláírások meghamisításával, a személyes adatok engedély nélküli felhasználását követően találták meg az ajánlók között magukat olyanok, akik biztosan nem írtak alá az adott jelöltnek (vagy épp senkinek nem adtak le ajánlást saját bevallásuk szerint). Előfordul olyan is, hogy elhunytak adatai szerepelnek az íveken. A hamis aláírásgyűjtés a kamupártok egyik kedvelt eszköze, amivel milliós állami támogatásokra tudnak szert tenni – valós politikai teljesítmény nélkül.
