Áfa-körkép
Ritkán van alkalom arra, hogy kényelmesen – nyugodtan – áttekintse az ember az európai országokban alkalmazott általános forgalmi adó (továbbiakban: áfa) kulcsokat. Az alábbiakban önkényes módon – és a teljesség igénye nélkül – csoportosítom az országokat.
Nem térek ki rövid jegyzetemben a társasági adó-kulcsokra és a személyi jövedelemadó kulcsokra: kizárólag az általános forgalmi adóra koncentrálok. Már a bevezetőben rögzítem, hogy a magyar általános áfa-kulcs a legmagasabb Európában, ami feltétlenül elgondolkodtató. Az elkövetkezőkben tehát általános áfa-kulcs felsorolás következik, zárójelben a kedvezményes kulcsokat is feltüntetem.
- Dánia: egységesen 25 %; Finnország 24 % (10 %/14 %); Svédország 25 % (6 %/12%). A gazdag északi országokra jellemző a szigorú adózási fegyelem. Magas forgalmi adókulcsokat rendszeresítettek, de még ezek sem érik el a magyar mértéket (27 %). Köztudott az is, hogy a dánok „világbajnok” nyugdíjrendszert működtetnek, a svédeknél a szociális gondoskodás és az egészségügy példaértékű, a finn oktatási modell pedig álomszerű. Megadóztatják a fogyasztást, de aztán az állam visszaforgatja a központosított pénzt a stratégiai ágazatokba. Aki járt ezekben az országokban és olvasott gazdaságukról, az tudja, hogy e magas forgalmi adókulcsok mellett is kiváló versenyképességű államokról beszélek.
- Másodikként nézzük meg az EU legnagyobb gazdaságait: Németország 19 % (7%); Franciaország 20 % (2,1 % / 5,5 % / 10 %); Olaszország 22% (4 %/10 %); Spanyolország 21 % (4%/10%). Mondhatjuk nyugodtan, hogy ezek az országok igazodnak leginkább az európai átlaghoz, a 20 % körüli általános áfa-értékkel.
- És akkor nézzünk körül a V4 és a szomszédok háza táján. Kezdjük a V4-el: Szlovákia 20 % (10 %); Csehország 21 % (15 %); Lengyelország 23 % (5 %/8 %); Magyarország 27 % (5%/18%). A határos országokban: Ausztria 20 % (10 %); Románia 24 % (5%/9%); Horvátország 25 % (13 %) és Szlovénia 22 % (9,5 %).
A magyar állami költségvetés legnagyobb és legbiztosabb bevétele az általános forgalmi adóból származik. A 2023-as költségvetési előirányzatban adóbevételként 18.186 milliárd forint szerepel, ebből közel 8.000 milliárd (7.986 milliárd) forint az áfa és majdnem 1.500 milliárd (1.464 milliárd) forint a jövedéki adó súlya, ami azt jelenti, hogy az adóbevételek 52 százaléka az áfa és a jövedéki adóból ered. Ezért aztán teljesen érthetetlen, hogy ebből a hatalmas és biztos adóbevételből nem futja tisztességes egészségügyi ellátásra és korszerű oktatás finanszírozására?! Az állami költségvetés romokban, már évek óta csak álom a 3 %-os GDP-arányos hiány elérése. (Idén 4,5 %-os hiány várható.)
És befejezésül még valami. A megroggyant és kielégíthetetlen étvágyú magyar állami költségvetés nem elégszik meg a 27 százalékos Európa-bajnok áfával. A pénzügyi kormányzat azt még megfejeli – sávos formában – átlagosan 4 százalékos úgynevezett extraprofit adóval, ami praktikusan azt jelent, hogy hazánkban 31 százalékos általános forgalmi adó terheli a végső fogyasztást. Ideje lenne már elindulni „lefelé a lejtőn” és megcélozni az osztrák és szlovák áfa-mértéket: 20 %-os általános és 10 %-os kedvezményes kulcs. Még az is lehet, hogy a költségvetés így jobban járna. Mi biztosan!