Az elvándorlás okait kellene megszűntetni, akkor többen jönnének haza
„Ez megint csak a megszokott szájkarate lesz, gyönyörű eszméket fognak másfél milliárdért harsogni, de ahogy az előző akciónál, úgy most sem lehet remélni tényleges eredményt, azaz a külföldre távozott tömegek hazatérését, sajnos inkább lehet számítani a kivándorlás folytatódására.” Így reagált a Hírklikknek Herényi Károly arra a friss kormányhatározatra, amely Hazaváró portálokkal/irodákkal és telefonos információs szolgálattal hívogatná vissza a külföldön élő és dolgozó magyarokat. A célra az idén és jövőre eddig legalábbis 1,25 milliárd forintot terveznek költeni. Az előző ilyen program befuccsolt. A volt MDF-es politikus szerint a közállapotok, a közhangulat és számos egyéb – a munkavállalást is érintő – körülmény miatt mennek el és maradnak kint a magyarok. A hazatérésük esélye a félmillió külföldi munkavállaló behozatalával tovább romlik majd.
A Magyar Közlönyben kedden megjelent 480/2023. (X. 31.) kormányrendelet egy már régebb óta napirenden lévő kormányzati tervet foglal jogszabályba: a külföldön élő magyarok hazacsábítását. Ennek érdekében 27 magyarországi településen – a fővárosban és minden megyében – Hazaváró Portált/Irodát nyitnának, emellett telefonos információs szolgáltatással is segítenék az információáramlást a témában. Mint a HVG rámutat: a program főleg meglévő infrastruktúrát használ majd, nem túl innovatív, s egyelőre úgy tűnik, nem is nyújt egyedi szolgáltatásokat, ráadásul mindennek ellenére, még csak nem is olcsó. Az irodákat ugyanis a már működő Kormányablakokba telepítenék, ahol nem csak információkat kínálnának, hanem úgynevezett egyablakos ügyintézést is, minden bizonnyal nyugdíjfolyósítással, diplomahonosítással, vállalkozás indításával, adó- és lakcímkártya ügyintézéssel összefüggő ügyekben – véli a HVG korábbi kormányzati szereplőktől elhangzottak alapján. A telefonos szolgálatot pedig az 1818-as számon ma is hívható kormányzati ügyfélvonalon oldják meg. Minderre azonban már az idén 1 142 685 200, jövőre pedig 103 061 800 forintot szánnak.
Nem először próbálkoznak a külföldön élő és dolgozó magyarok hazacsábításával a 2010 óta regnáló, egymást követő Orbán-kormányok. 2015-ben startolt a Gyere haza, fiatal! program, ami már 2016-ban befuccsolt. Akkori sajtóhírek szerint összesen 105 fiatalt tudtak rávenni a hazatérésre. Akkor a mostani ráfordításnak csak a töredékét, 100 millió forintot szántak erre a célra, igaz, csak az Egyesült Királyságban dolgozó fiatal magyarokat célozták meg. Amit ígértek a hazatérés fejében: lakhatási és letelepedési támogatást, továbbá megfelelő munkahely biztosítását (134 céggel alakítottak ki partneri kapcsolatot e célból).
Ez csak csepp volt a tengerben, vagy még annyi sem – derül ki az Átlátszó által az idén szeptemberben publikált átfogó elemzésből. Az ENSZ adatai alapján 2020-ban 714 420 magyar élt és dolgozott külföldön – Orbán tíz éve alatt több mint kétszázezerrel nőtt a számuk, hiszen 2010-ben még csak 511 199 volt. Más szóval, Orbán Viktor regnálásának első tíz évében a külföldön élő magyarok száma több mint 200 ezer fővel nőtt, miközben az azt megelőző tíz évben (s ebből kettőben is már Orbán volt a miniszterelnök) mintegy 50 ezres volt csak a növekedés. 2020 óta is folytatódik a magyarok kivándorlása: míg 2020-ban 19 322-en költöztek el az országból, 2021-ben 21 730-an, 2022-ben pedig már 28 825-en (ami – jegyzi meg a cikk – nagyjából közelíti a 2016-os számot).
Amúgy a legtöbben – nem meglepő módon – Németországban éltek 2020-ban, majdnem 221 ezren; azt követte az Egyesült Királyág közel 83 ezer fővel (ugyanakkor a Brexit nyomán életbe lépett adminisztrációs szabályok nyomán kiderült, hogy 2022-ben a szám valójában meghaladta a 170 ezret). Ugyanígy a harmadik legtöbb magyart vonzó Ausztriában 2020-ban még csak 83 ezer magyarról tudott az ENSZ statisztikája, de az idei osztrák adatok már 100 ezernél is többről számolnak be (s 126 ezres határ menti ingázó táborról). A TOP-listán szerepel egyébként még az USA 64 ezer magyarral, Kanada 40 ezerrel, Svájc 26 ezer, Ausztrália 22, Svédország 22 és Oroszország 17 ezerrel.
De valójában milyen célt szolgálnak a Hazaváró irodák? És ténylegesen képesek-e szolgálni a hazacsábítás célját? – kérdeztük Herényi Károlyt.
A volt MDF-es politikus szerint nem a céllal van baj, az ugyanis üdvözlendő, hogy 700 ezer magyar a saját hazájában éljen. Ez – jegyezte meg – más normális országban a világ legtermészetesebb dolga. De ahhoz, hogy ez meg is valósuljon, első lépésben azokat az okokat kellene idehaza megszüntetni, amelyek miatt eleve távoztak ezek a magyarok. Ők ugyanis nem azért vándoroltak ki külföldre, mert nem voltak Hazaváró irodák – mondta némi malíciával. Merthogy magát a rendszert kellene alapvetően megváltoztatni ahhoz, hogy ne menjenek el még többen, illetve térjenek haza minél többen – szögezte le Herényi, aki szerint, ha minden marad úgy, ahogy van, akkor félő, hogy a kint élők száma tovább fog nőni.
Milyen változtatásokra gondol? Vajon az egész közeg tehető felelőssé a kialakult helyzetért, avagy csak egyes részterületek? – kérdeztük. „A magyar közéleti elvárások általában az emberből nem a jobbik, hanem a rosszabbik énjét hozzák elő, ha valakinél mégis a jobbik énje a domináns, azt idehaza lúzernek tartják” – fejtegette. Meggyőződése szerint meghatározó, hogy egy ország tudja-e biztosítani azokat a körülményeket, amelyek közepette a polgárainak a jobbik énje dominál. „Ha tudja, akkor az egy boldog ország lesz, de ma sajnos a magyar közhangulatban a miniszterelnök példamutatása és szavai szerint a ’kaparj kurta, neked is jut’ elve érvényesül, ami nem egy reménykeltő jövőt vetít előre”.
Herényi úgy látja, hogy emellett további számos olyan elem is van, ami elüldözi a magyarokat otthonról. Ilyennek tartja a többi között bérrendszert, a munkavállalói érdekvédelem hiányát, a munkafeltételeket és -körülményeket, amelyek nem európai színvonalúak. Nem véletlen az sem – folytatta –, hogy félmillió rosszabb helyzetű országból hoznak Magyarországra vendégmunkásokat, ők ugyanis lényegesen igénytelenebbek, mint a helyiek, ami versenyelőnyt jelent az igényesekkel szemben. A nyugat-európai színvonalhoz szokott igényes magyar munkavállalók pedig nem fognak visszatérni egy olyan országba, ahol még bérversenyre is kellene kelniük a Fülöp-szigeteki, vietnami stb. munkavállalókkal.
„Ez megint csak a megszokott szájkarate lesz, gyönyörű eszméket fognak másfél milliárdért harsogni, de ahogy az előző akciónál, úgy most sem lehet remélni tényleges eredményt, a külföldre távozott tömegek hazatérését” – jósolta Herényi, aki tart attól, hogy ezzel szemben tovább fog folytatódni a magyarok kivándorlása. Szerinte lehet, hogy hosszas tervezgetés után, a jövő évi választások közeledtét is szem előtt tartva időzítették mostanra ennek az akciónak a beindítását, de a maga részéről ezt inkább pótcselekvésnek látja. „A gazdaság romokban hever, a magyar infláció Európában a legmagasabb, s ahelyett, hogy a kormány érdemben tenne a problémák megoldása érdekében, csak igazolni akarja, hogy mindent megtesz a magyarokért, az országért – de hát tudjuk, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve”.
