Az unió még nem kész új tagok fogadására

A Reuters hírügynökség által közzétett dokumentum rámutat, „Geopolitikai okokból a politikai napirenden előkelő helyen szerepel a bővítés, de az unió még nem kész új tagok fogadására, sem intézményi rendszerében, sem politikailag”.

A dokumentum – amelyet sokan az EU megreformálásáról szóló hosszú vita nyitányának tekintenek – mindenekelőtt arra mutat rá: az EU-nak abba az irányba kell elmozdulnia, hogy lehetőleg minden döntését minősített többséggel hozza, és ne tartson fenn területeket, amelyeken konszenzus szükséges.

„Az EU intézményeit és döntéshozatali folyamatait nem 37 tagállamra dolgozták ki, és már 27 tagállam számára is megnehezíti, hogy hatékonyan kezelje a válságokat, és stratégiai döntéseket hozzon” – mutattak rá a szerzők.

Az EU-ban jelenleg egyhangú döntés szükséges a kül- és biztonságpolitikában, az adóügyekben, az uniós pénzek ügyében, az igazságügy és a belügyek néhány területén, valamint a szociális biztonság védelme terén. A konszenzus szabályát több kormány és szakértő bírálta már azzal, hogy erősen lelassítja, sőt, esetenként megakadályozza az unió fejlődését, mert az érintett területeken minden döntést a legkisebb közös nevező alapján kell meghozni. A szabályozás megváltoztatása azonban az uniós szerződések átdolgozását követelné meg, ez pedig nem csupán hosszú és nehéz folyamat lenne, hanem maga is konszenzust követelne meg.

A dokumentum mindemellett javasolja, hogy szigorítsák a tagállamok számára azt a feltételt, amely az uniós támogatások folyósítását ahhoz köti, hogyan tartják tiszteletben a tagállamok a jogállamiság követelményeit és az EU közös értékeit. A szerződéseket a szerzők szerint abból a szempontból is át kellene dolgozni, hogy lehetővé kellene tenni az EU közös hitelfelvételét, és hogy a költségvetési időszakot a jelenlegi hét év helyett öt évre kellene csökkenteni.

Növelni kellene az EU költségvetését ahhoz, hogy kezelni lehessen azoknak a feladatoknak a növekvő számát, amelyeket az EU mint tömb kezel, és ezen kívül is új bevételi lehetőségeket kell feltárni. Végül a dolgozat kimondja: Az unió tagállamainak meg kellene engedni, hogy ha akarnak, közelebbi együttműködést folytassanak más tagállamokkal az unión belül. A szerzők az európai integráció négy szintjét írták le. A legmélyebb integráció egy belső körben jönne létre, az euró-övezethez hasonlóan. A második szint maga az unió lenne, de egy nagyobb kört alkotnának a társult tagok, amelyek részt vennének az egységes piacban, és követnék az EU közös elveit. Mindemellett lenne az Európai Politikai Közösség, ezt a fórumot Franciaország javasolta tavaly –, ez pedig a külső kör lenne, amelyben az államok politikailag együttműködnek, de nem feltétlenül kellene érvényesíteniük az uniós jogot.

Végül a hírügynökség emlékeztetett rá, hogy jelenleg nyolc állam rendelkezik a hivatalos tagjelölt státussal: Törökország, Ukrajna, Moldova, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia, további kettő – Georgia (Grúzia) és Koszovó – pedig potenciális tagjelölt.