Eleshetnek az állami segítségtől a recski sárlavina károsultjai
Ígéret van, de pénz nincs Recsken. A károsodott ingatlanok felméréséről és a lehetséges megoldásokról szóló jelentés ugyan elkészült, de a kormány titkolja.
Az idén június elején Recsken a település feletti hegyről lezúduló sárlavina miatt több házból ki kellett költözniük az ott élőknek. Akkor sokan felvetették a közelben lévő, NER-közeli tulajdonban lévő bánya felelősségét is, a kormány pedig közölte, hogy a központi költségvetés terhére 500 millió forinttal segíti a „rendkívüli időjárás következtében” megrongálódott házak tulajdonosait. A károsodott házak felmérésével, az ott élők szükség szerinti elhelyezésével az MR Közösségi Lakásalapot bízta meg a kabinet. Az MR Közösségi Lakásalap azóta felmérte a helyzetet, jelentésüket – a megoldásai javaslataikkal együtt – elküldték a Belügyminisztériumnak.
A Népszava cikke szerint a jelenleg tíz károsult családot képviselő Magyar György ügyvédi iroda az MR Közösségi Lakásalapnál és a Belügyminisztériumnál is érdeklődött, hogy mit is tartalmaz ez a jelentés. A civil szervezet arról tájékoztatta őket, hogy az országos és a megyei katasztrófavédelmi hatóságok, valamint a kormányhivatal bevonásával tartott helyszíni bejárást, amely az érintettek jelenlétében történt. Ingatlanforgalmi szakértői vizsgálat viszont nem történt. A jelentésről azt közölték, hogy ez „nem nyilvános adat”. Hasonló választ adott a Belügyminisztérium is.
A tárca az elején sietett rögzíteni, hogy a magántulajdonban keletkezett károkkal kapcsolatban a kormánynak nincs jogszabályban rögzített helytállási kötelezettsége. De egyedi döntéssel szerepet vállalhat helyreállításban.
Recsk nagyközség esetében ezt a „segítségnyújtási szándékot” rögzíti a kormányhatározat. Ilyen esetekben egyébként „sajátos, a hatósági és a peres eljárásoktól eltérő eljárási folyamatot állapítanak meg”. Ilyen „atipikus” eljárás zajlik Recsk esetében is. „Ez viszont lényegében azt eredményezi, hogy ebben az eljárásban a károsultaknak semmilyen eljárási jogosultságuk nincs, ahogyan az eljáró hatóságoknak és minisztériumoknak sincs semmilyen konkrét eljárási kötelezettségük” – fogalmazott Magyar György ügyvéd.
„Demokratikus jogállamban még a segítő jó szándék vélelmezése mellett is furcsának hat ez a fajta eljárás, ráadásul semmilyen tájékoztatást nem kaptak az érintettek, hogy ingatlanjaik felmérése után, a felmérések eredményeit pontosan hogyan, milyen adatvédelmi szabályok szerint kezelik az eljárni hivatott szervezetek, se arról, hogy az általuk lakott és tulajdonolt házak hosszú távú lakhatóságáról mit állapítottak meg” – teszi hozzá a károsultak ügyvédje.
