Katona Tamás: nem Európába, hanem a türkök felé orientálja a gazdaságot a kormány
Nem kell kidobni minden közgazdaságtani és gazdaságpolitikai tankönyvet, mert abban vannak tudományos alapok, Matolcsy György rájött arra, hogy tévedett, súlyosan hibázott sok mindenben, de legalább neki van elképzelése a magyar gazdaságról. Ő a növekedéspárti gazdaságpolitikát képviselte, nem véletlenül mondta Orbán, hogy ő a jobbkeze, de most Orbán rájött arra, hogy nagy baj van és balkezes lett, ahol ott van Nagy Márton, akinél nem látok elvi kérdéseket. Olyan rugalmasan váltogatja az álláspontját, „mintha mindig azt mondaná, amit Orbán Viktor hallani akar, de ez a gazdaságpolitika nem vezet sehova”. Így foglalta össze röviden a magyar gazdaságpolitika helyzetét Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, korábbi pénzügyi államtitkár a Klikk Tv Tíz című műsorában.
Egy monetáris tanácstól nem veheti át a kormány egy piacgazdaságban az infláció leszorítását – utalt a kormányfő mondatára. „Az infláció ellen nem harcolni kell, hanem megoldani ezt a gazdasági problémát, amit maga a gazdaságpolitika kreál. Matolcsy nyolc órában szorítja le az inflációt, Varga Mihály másodállásban már csak felemásan, mert köti sok minden, a harmadik műszakban pedig ott van Nagy Márton, aki rohangál és viszi be és dobálja a tűzre az olajos kannákat. Így nem fogjuk az inflációt leszorítani.”
A költségvetés értékválasztás kérdése – mutatott rá Katona Tamás, „leépítették az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer financiális alapjait. Egy átlagos piacgazdaságban a költségvetés 60 százalékát költik ezekre a jóléti rendszerekre, nálunk 50 százalék alatt van, a jövő évi költségvetés 3,6 százalékot szán GDP arányosan az egészségügyre, miközben az uniós átlag 8,2 százalék. Egy egészen más rendszerre lenne szükség.”
Hiányoznak az uniós források
Nem lehet szembemenni egy olyan klubbal, amibe önként beléptünk, vagy ki kell lépni – mondta a szakember az unióhoz való hozzáállásról. „Matolcsy is azt hangoztatta, hogy mi a kanyarban előzünk és óriási szerencsénk van, hogy most a kanyarban mi kisodródtunk, és ez még mindig jobb, mintha szembejött volna egy kamion. Most ott tartunk, hogy gyökeres változásra lenne szükség a gazdaságpolitikában.”
Ennek egyik fontos lépése a tudásalapú társadalom preferálása, a másik pedig, hogy helyre kell állítani a szakpolitikákat, a közigazgatás ma nem működik, minden a hatalompolitikának van alárendelve. Mindig a pillanatot akarja uralni a kormány, pedig ennél előbbre kell látni. Helyre kellene állítani a szakmailag független szervezetek működését is – foglalta össze Katona Tamás a legfontosabb lépéseket.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a román gazdaság utolérte a magyar gazdaságot, ami nem újdonság, de úgy sikerült ez, hogy közben Magyarországon 2013-tól 2019-ig komoly növekedés volt a gazdaságban, amellyel az uniós átlaghoz közelítettünk, de a térség államaihoz képest a növekedés lassabb. „A magyar kormány most azt mondja, 2030-ra érjük utol Ausztriát, pedig 2030-ra Romániát érjük utol.”
Hozzátette, nem volt töretlen ez a növekedés 2013 és 2019 között, mert közben a versenyképességünk romlott. „Magas a beruházási rátánk, amire a kormány büszke, de ebben benne van a sok presztízs-beruházás, például a stadionok, amelyek nem folyamatosan termelő beruházások, de a termelő beruházásokkal is az a gond, hogy ezeknek a nagy része – amiket Szijjártó bejelent – összeszerelő üzem, a szónak abban az értelmében, hogy a hozzáadott érték minimális. Az akkumulátorgyárak jelentős összegeket mozgatnak és annak a bruttó termelési értéke magas, de a hozzáadott értéke minimális. Idehoznak egy csomó alkatrészt és rengeteg energiát, mint a vizet – ami alig van nálunk – felhasználnak és ezek után alig növeli a GDP-t. Kizárólag olcsó munkaerő van benne, ázsiai, akik még azt a pici jövedelmet is kiviszik az országból.”
A románok, a baltiak és főleg a lengyelek másképp csinálták
Amíg mi a munkaalapú társadalmat preferáljuk, segédmunka alapút, addig a többiek a tudás alapú társadalmat választották – mutatott rá Katona Tamás a különbségre. „Az az uniós törekvés, hogy a 35 alatti populációban érje el a 40 százalékot a felsőfokú végzettségűek aránya, ehelyett nálunk ez az érték csökkent az elmúlt években. A mi egyetemünkön is érzékeljük, hogy olyan alacsony pontszámmal bekerültek hallgatók, akikről tudjuk, hogy biztosan nem fogják elvégezni, ettől nem lesz több diplomás az országban. Ma nehezebb bejutni gimnáziumba, mint 40 évvel ezelőtt az egyetemre.”
2013 és 2019 között két – két és félmillió embernek a jövedelmi pozíciója rengeteget romlott, nálunk minden támogatás azokat célozza, akik nincsenek rászorulva, a középosztálynak megrendült az életszínvonala, illetve érzik azt a veszélyt, hogy nem tudják megtartani az életszínvonalukat, és ez az, ami most kicsit megingatta a kormányzatot is – fogalmazott a közgazdász.
A legtöbb ország itt a térségben arra törekszik, hogy valódi utolérés legyen, javítja a versenyképességet, a termelékenységet – tette hozzá. Nálunk nem a 40 évvel ezelőtti, hanem a 70 évvel ezelőtti gazdaságpolitika dominál, ez a vas és acél országa 2.0, amit most megpróbál ez a rezsim végigcsinálni, nem Európába vezet, hanem a türk tanács felé orientálja a magyar gazdaságot is.
