Az EP-ben továbbra is megvan a jogállamért aggódó többség

Az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője halálos veszélyt lát az Európai Unió számára abban, hogy egyre több tagállamban, így hazájában, Hollandiában is teret hódítanak az Orbán-kormány hatalomgyakorlási módszerei. „Meggyőződésem, hogy a jelenség egzisztenciális fenyegetést jelent az EU számára. Messzemenően eltökélt vagyok abban, hogy visszafordítsuk ezt a folyamatot” – mondta a Szabad Európának Tineke Strik, az európai zöldek frakciójának holland tagja.

A nemzetközi menekült- és migrációs jog professzora honfitársa, Judith Sargentini és közvetlen elődje, az ugyancsak zöldpárti, francia Gwendoline Delbos-Corfield nyomdokaiba lép. Elmondása szerint fel van készülve rá, hogy rá is kiveti majd hálóját a magyar kormánypárti kommunikáció és média. „Soros Györggyel biztosan nem fogok tudni versenyre kelni” – jegyezte meg ironikusan.

Judith Sargentini volt annak az Európai Parlamentben kétharmados többséget kapó jelentésnek a szerzője, amely alapján 2018 szeptemberében megindult Magyarországgal szemben az úgynevezett 7. cikk szerinti eljárás.

Strik ugyanakkor bízik benne, hogy az Európai Parlamentben továbbra is meglesz az a többség, amely az előző időszakhoz hasonlóan, erős nyomás alá helyezheti a két másik intézményt, hogy továbbra is napirenden tartsák az ügyet. „Az EP-ben még mindig megvan ehhez a többség” – húzta alá.

A holland zöldpárti képviselő ugyanakkor tisztában van azzal, hogy az emlegetett többség meglehetősen törékeny, és lát bizonyos közeledésre utaló jeleket a néppárti frakció egyes tagjai és a magyar kormánypárt között. „Információim szerint diskurzus folyik az EPP-n belül a kapcsolatok normalizálásáról a magyar kormánnyal. Az Európai Néppárt támogatása nélkül kudarcra vagyunk ítélve” – tette hozzá.

A következő átfogó magyar jelentés egy év múlva jön

Az állandó jelentéstevőt a pártcsoportok által delegált, úgynevezett árnyék-jelentéstevők segítik majd a munkában. Tineke Strik emlékeztetett rá, hogy a 7. cikk szerinti eljárás nem írja elő, hogy a kedvezményező intézménynek időről-időre jelentést kell készítenie a procedúra alakulásáról. Elődjéhez, Delbos-Corfieldhez hasonlóan, ugyanakkor ő is arra készül, hogy előreláthatóan egy év múlva letesz az asztalra egy jelentést az eljárás állásáról.

Az EP új állandó magyar jelentéstevője úgy látja, hogy Magyarországon egyre szűkül a független szereplők mozgástere, „a félelem gyökeret vert a magyar társadalomban”.

A képviselő nagy gondot fordít arra, hogy az EP tagjai mélységében megismerhessék a magyarországi helyzetet, ezért a parlament legutóbbi plenáris ülésén is szervezett egy meghallgatást magyar civil szervezetek részvételével. A tagállami kormányokat is folyamatosan nyomás alatt kívánja tartani annak érdekében, hogy napirenden maradjanak a magyarországi jogállamisági problémák.

2018. szeptember 12-én fogadta el az Európai Parlament hetven százalékos többséggel a Sargentini-jelentést, amely egyebek között azt állapította meg, hogy a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok rendszerszintű veszélynek vannak kitéve Magyarországon.

A magyar kormányközeli sajtó minősített hazugságok gyűjteményeként aposztrofálta a jelentést, strasbourgi vitájában az Európai Parlamentben Orbán Viktor arról beszélt, hogy a dokumentum elfogadásával „Magyarországot azért akarják elítélni, mert úgy döntött, nem lesz bevándorlóország”.

Nem volt jobb a kapcsolat Sargentini utódjával, Gwendoline Delbos-Corfielddal sem. Gál Kinga és Deutsch Tamás, a Fidesz két EP-képviselője 2023 februárjában levélben kérte az Európai Parlament elnökét, Roberta Metsolát, hogy váltsák le az EP magyarországi jelentéstevői posztjáról a francia zöldpárti politikust, mert Delbos-Corfield egy brüsszeli konferencián egy sajtóbeszámoló szerint azt mondta, Magyarország konkrét veszélyt jelent, mert az orosz befolyás továbbra is létezik.