Szekeres Imre: az MSZP új történelmi feladata részt venni a második rendszerváltásban és a bal- balközép alternatíva létrehozásában

Szekeres Imre szerint abból kell kiindulni, hogy az ellenzéki pártok és közöttük az MSZP reputációja omlott össze, de ez helyrehozható. „Én nem állok be azok közé, akik a közvélemény-kutatások miatt siratják az MSZP-t. Az MSZP létezik, vannak polgármesterei, önkormányzati képviselői, hálózata, aktivistái és parlamenti képviselete.” Utalt rá, hogy egyetlen közvélemény-kutató intézet van, amely személyesen kérdezi meg a választókat, a többi online, illetve telefonos formában mér, ezeket a mérési módokat pedig bizonytalan eredményűnek tartja a kérdezés módja miatt. Egy augusztus végi személyes megkérdezésen alapuló Závecz Research mérés ugyan 3 százalék körül mérte az MSZP-t, miközben júniusban a választásokon a párt ennél jobban szerepelt. „12 megyében állítottunk megyei listát, amelyek 4-6 százalékot értek el, úgy, hogy ezekben a megyei jogú városok választói nem is szavaztak, noha az ő körükben magasabb a támogatottságunk, mint a kisebb városokban és községekben.” 

Most cselekedni kell

„Azt a kérdést tettük fel a választások után, hogy mi az értelme a politikai küzdelemnek. Több MSZP-tag és pártonkívüli baloldali ült össze a nyár folyamán, és két nagy célban állapodtunk meg, elő kell segíteni az új, a második rendszerváltást, és létre kell hozni egy bal-balközép pólust, hogy Magyarországon ne csak jobboldali pártok határozzák meg életünket.” Hasonlóan 1989-1990-hez, a rendszerváltásért és a baloldal versenyképességért van értelme küzdeni, a szélsőjobboldali és jobboldali alternatívákkal szemben.

„Nemrég egy baloldali értelmiségi körben azt kérdezték tőlem, hogy szerintem megváltoztathatók-e a politikai erőviszonyok? Azt válaszoltam, ha nem csinálunk semmit, csak siránkozunk, akkor minden változatlan marad vagy még rosszabb lesz, ha cselekszünk akkor megváltozhatnak a dolgok.” Szekeres Imre szerint Magyarországon van igény baloldali politikára, a választók 28-32 százaléka gondolkozik, érez hasonlóan, és egy igazságosabb, szolidárisabb társadalomra vágyik. Jelenleg a baloldali szavazók kis részét tudja megszólítani az MSZP, a többiek más pártokat követnek, amikor azok változást ígérnek. Mások pedig otthon maradnak a választáskor. „Egy ország elketyeghet jelentős baloldali pártok nélkül is, van ilyenre példa Európában és Európán kívül is, de akkor az emberek, akik baloldali gondolkodásúak, nem tudják érvényesíteni elképzeléseiket, érdekeiket.” Mint mondta, arra jutottak, hogy bármilyenek a körülmények, a politikai küzdelmet folytatni kell.

Sokan vannak olyanok, akik baloldaliak, de pártkötődés nélkül azok, a szocialista párt velük szeretne együttműködni. „Párt nélkül nem megy, de csak pártként sem megy. A helyi baloldali érzelmű politikusokat kell egybegyűjteni és fellépni a legfontosabb helyi ügyek megoldásáért.” Ez működött az önkormányzati választásokon is. Amikor megvizsgálták, mi volt a közös azokban a városokban, ahol a Fidesz polgármesteri széket veszített, noha korábban tipikusan fideszes települések voltak, arra jutottak, hogy valamilyen egészségügyi szolgáltatást akartak megszüntetni, például a szülészetet vagy a sürgősségit. Ez megmozgatta a helyi lakosokat. Az embereket az érdekli, hogy ott helyben mi van, a személyes élmény erős motiváló tényező. „Azt nem követik annyira az emberek, hogy kevesebbet, vagy többet költ a kormány egészségügyre, azt megérzik viszont, ha másik városba kell menni a szülészetre. A politikusoknak ezekkel a valódi problémákkal érdemes foglalkozniuk, ebből nőhet ki egy bal-balközép pólus, nem elszakadva az országos politikától.”

Szekeres Imre szerint júniusban, a kettős választásra az összefogás nem jött létre, csak három párt között, és azok is későn és csak az Európai Parlamenti és a budapesti listán indultak közösen, illetve korlátozott volt az együttműködés a legtöbb helyen az önkormányzati választáson is. Szekeres Imre szerint a hárompárti összefogás úgy lett volna hiteles, ha a három párt egy-egy jelöltje van a lista elején, és ha közös listával indult volna a három párt a megyei listákon, és az önkormányzatokban is. Ennek ellenére, az önkormányzatokban van együttműködés, most alakulnak meg az új testületek, közösen dolgoznak, és a parlamenti frakciók is fel tudnak közösen lépni. „Arról nem most kell dönteni, hogy 2026-ban milyen formában érdemes indulni, hiszen azt sem lehet tudni, milyen választási rendszer lesz akkor, miután a Fidesz eddig minden választás előtt hozzányúlt a választási törvényhez, ahogy az érdeke kívánta.” Szekeres Imre azt tanácsolja, mindenki végezze el a „házi feladatát”, mindenki tegye, amihez legjobban ért. „Ez a rendszer akkor lesz leváltható, ha a választók a saját bőrükön kezdik érezni, hogy a helyzetük rossz és egyre csak rosszabb, és ha látnak egy olyan alternatívát, hogy ez lehetne másképp is, és ez nem propaganda kérdése. Ha ez a két dolog találkozik egymással, akkor lesz rendszerváltás”. 

Az őszi kongresszuson az MSZP a működési szabályokat modernizálja, egyszerűbbé válik majd, hogy valaki tag lehessen, és a döntésekben minél többen részt vehessenek – tette hozzá. Ezután egy hónappal, a következő kongresszuson pedig tisztújítás lesz. Emlékeztetett arra, hogy 1990-ben, a rendszerváltás után egy év alatt talpra állt az MSZP. „A múltból okulni lehet, talpra tudunk állni, de ez nem automatikus, nem szükségszerű, tenni kell érte.” A Politikatörténeti Alapítvány, amelyet 1989-ben az MSZP hozott lére, ehhez hozzá tud járulni, ahogy eddig is tette. Az intézmény az elmúlt 35 évben széles körű társadalmi feladatokat vállalt, például a fiatalok politikai képzését, komoly tudományos elismertségre tett szert, elismert kutatók, egyetemi oktatók működnek az intézetben.

A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.