Magyar-német kapcsolatok: ez még nem a mosoly országa
A gazdasági érdekek még mindig szorosan összekapcsolják Magyarországot és Németországot, de a külpolitikában megmaradtak a feszültségek. Így értékelte Székely Árpád egykori diplomata – aki Berlinben is képviselte Magyarországot – a két kormányfő hétfői találkozóját. Sajtójelentések szerin,t Orbán Viktor és Olaf Scholz megbeszélését távolságtartó kézfogás jellemezte, „kedves mosoly” kíséretében. Ráadásul az Európai Parlament múlt heti strasbourgi ülésén két német politikus (is) élesen bírálta a magyar miniszterelnököt.
– Korábban Németország volt Magyarország egyik legerősebb nemzetközi támasza. Most is így van?
– Berlin minden uniós konfliktusunk ellenére, az egyik legerősebb támasza volt az Orbán kormánynak, amiért a német autóipar lobbizott. Berlin az ő érdekükben nem egyszer kiállt a magyarok védelmében, igyekezett csitítani a támadásokat, hogy azok ne legyenek az indokoltnál durvábbak a Fidesz lépéseivel szemben. Ez ma kevésbé igaz, mivel jelenleg a német belpolitikában visszaszorult a gyáripart támogató politikai háttérerő, a CDU-CSU meggyengült, a jelenlegi SPD vezérelte, többszínű koalíció sokkal inkább a szakszervezetek oldaláról közelíti meg a gazdaságpolitikát, a foglalkoztatáspolitikát. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy jelenleg egy erősen konzervatív nézeteket valló, liberális pénzügyminisztere van a kormánynak. Tehát a gazdasági érdekek most kicsit másként nyomnak a latban, a disszonancia továbbra is fönnmarad a külpolitikában, elsősorban az Ukrajna támogatását illető kérdésekben.
– Ez érezhető volt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen beszédében és Manfred Weber néppárti frakcióvezető bírálatában is. Ezek mögött mennyire van jelen a hivatalos német álláspont? Mindketten német politikusok…
– Kétségtelen, hogy ők ketten egy másik politikai platformról szólaltak meg, de azért nem hinném, hogy akár von der Leyen, akár a Néppárt frakcióvezetője ne egyeztetne a fontos kérdésekben a német vagy a francia kormánnyal.
– Nyilván inkább a némettel…
– Nem gondolom, hogy az uniós vezetők teljesen függetlenül nyilatkoznak a legnagyobb európai államok kormányaitól. Ami a németeket illeti, az SPD-n, az FDP-n belül, sőt a zöldeknél is vannak olyan politikusok, akik nagyon keményen bírálják az Orbán-kormányt. Ebből a szempontból inkább von der Leyen kijelentései simultak jobban bele az eredeti német vonalvezetésbe. Lehet persze, hogy a legfelsőbb szinten az egyes számú politikusok mérsékelik magukat a nyilvánosság előtt, de a második sorban szép számmal vannak mindegyik pártban – talán a CDU-t és a CSU- t kivéve – olyanok, akik azért nagyon keményen nekimennek Orbánéknak.
– A magyar gazdaság bukdácsolásának okait itthon szívesen „kenik” a német gazdaság gyengélkedésére.
– A német gazdaság valóban gyengélkedik, amire idehaza valóban szívesen hivatkoznak a kormányzat emberei, de ez csak részben igaz. Azt gondolom, a két ország mai viszonyában jelenleg inkább több a súrlódási, mint az egyezési pont. A migrációs politikában ez nagyon látványos, de kétségtelen, hogy e téren mindenki szigorítani akar bizonyos értelemben. A két ország megközelítése közel sem ugyanaz, eltérő álláspontot képviselnek.
– Nem lát bizonyos közös pontokat az orosz-ukrán háború kezelésében?
-–Az orosz-német kapcsolatok történelmi okokból is elég kényesek. Azt nem szabad elfelejteni, hogy a németek tartózkodásának két fő pillére van. Az egyik a történelmi múlt. Ők nem akarnak orosz földre sem fegyveres erőt, sem nagy hatótávolságú fegyverzetet küldeni, sem közvetlen, sem közvetett módon ilyen mélységben beavatkozni a háborúba. De ettől eltekintve, a németek nem térnek el a NATO álláspontjától. Emiatt minden más kérdésben komoly eltérés van a német és a magyar megközelítésben Ukrajna támogatását illetően. Magyarország nem szállít fegyverzetet, de nem azért, mert nem akar, vagy nem tudna mit adni az ukránoknak, csakhogy ebben a helyzetben teljesen más alapon működik a magyar külpolitika. Nekünk ezért lehet szemrehányást tenni, de a mi lépéseink nem tudnának alapvetően változtatni a helyzeten, ezzel szemben a németek felelőssége sokkal nagyobb, és ők ezt át is látják. A NATO európai szárnyának legerősebb gazdaságáról van szó, még akkor is, ha jelenlegi állapotában a hadserege nem a legjobb állapotban van, de azért nem elhanyagolható erő. Már emiatt is nagy a különbség a két ország megközelítése között.
– Csak a „felelősség” és a németek történelmi bűnei állnak a háttérben?
– Természetesen nem. Már beszéltünk a magyar-német gazdasági kapcsolatokról, de nem szabad szó nélkül elmenni a német-orosz gazdasági összefonódások mellett sem. Nem titok, hogy a német gazdaság még mindig sok szállal kötődik Oroszországhoz. Tehát ebben is van igazsága az Orbán-kormánynak, amikor arról beszél, hogy nem csak mi, más uniós országok is a háttérben ápolnak bizonyos gazdasági kapcsolatokat. A németek ugyan leváltak az orosz energiahordozókról, de azért még mindig működik számos kisebb vegyesvállalat, amelyeket ott „felejtettek”, amelyek szándékuk ellenére nem tudtak, nem tudnak kijönni az orosz piacról, mert ottragadtak. Az orosz-német gazdasági kapcsolatok, ha meg is gyengültek, azért nem szakadtak szét teljesen.
