Nincs energia – Kuba elsötétedett, gazdasága leállt
Az elszegényedett Kuba energia-ellátása a hét végén teljesen összeomlott és az ígéretek ellenére, hétfőre sem sikerült helyreállítani. Az országnak mind a nyolc, majd fél százada működő, olajtüzelésű erőműve felmondta a szolgálatot. Megbénult az ország gazdasága, bezárták az iskolákat és a lakosság a trópusi országban – hűtés híján – szenved a túlmelegedett lakásokban. A helyzetet tovább nehezíti a legújabb, a szigetet sújtó Oscar nevű hurrikán.
Vasárnap bejelentették, hogy a főváros, Havanna 2 millió lakosának 10 százaléka ismét kap energia-szolgáltatást – ám ezután a hálózat ismét összeomlott. Sok szálloda generátora már leállt és nincs áram Havanna repülőterén sem. Az iskolák bezárását szerdáig meghosszabbították és felszólították a lakosságot: csak olyanok menjenek munkahelyükre, akik nélkülözhetetlenek.
Miguel Díaz-Canel államelnök szerint a helyzet mögött az Egyesült Államok által Kuba ellen vezetett „gazdasági, pénzügyi és energia-ipari háború” áll. Az elnök egyúttal elítélte és megfenyegette a helyzet ellen tüntetőket, mondván: „nem fogjuk megengedni a vandalizmust, népünk nyugalmának megzavarását.”
Bár Amerikának valóban van szerepe a helyzetben, a fő ok az, hogy az ország egyoldalúan régen elavult erőműveire támaszkodik és az azokat működtető olajat nehezen és egyre drágábban tudja csak beszerezni.
Fidel Castro, a hajdani államelnök még az ő idejében „történelem előttinek” minősítette Kuba nyolc erőművét, ám az ország energiaellátása mindmáig azokon múlik. Mivel a csaknem 50 éves berendezéseket már kétszer olyan hosszú ideig használják, mint amennyi a megengedett, nem csoda, hogy a hálózat ismét és most drámai mértékben összeomlott.
A hatóságok azt ígérték, hogy a hétvégén – „a lehetőségek szerint” – helyreállítják az energiaellátást, ám a kubaiak hétfőn is világítás és légkondicionálás nélkül voltak. Kivételt csak a kórházak és a korszerű szállodák jelentenek, amelyek saját áramfejlesztővel rendelkeznek.
Az energiaválság távolról sem újdonság a szigetország tízmillió lakójának. Az első nagy válság a '90-es évek elején a Szovjetunió összeomlása után volt, amikor leálltak az olajszállítások a kubai erőművek számára.
Szakértők szerint a kialakult drámai helyzet okai között van, hogy az elmúlt évtizedekben sem időszakos, sem általános karbantartásokat nem végeztek az erőművekben, ráadásul jelentősen csökkentek a nélkülözhetetlen olajszállítások Venezuelából, Mexikóból és Oroszországból. Kuba ugyan maga is termel bizonyos mennyiségű olajat, de annak magas kén- és fémtartalma miatt a berendezések további karbantartásra szorulnak. Ráadásul az országot 2006 óta évente sújtják az energiahálózatot károsító hurrikánok.
Kuba elhanyagolta a szél- és naperőművek építését. Még Fidel Castro idején megkezdték egy atomerőmű építését az ország déli részén, az elnök egyik fia Moszkvában tanulta a szakmát, ám csak a védőkupola készült el, majd a munkálatokat feladták.
Castro idején egyébként nagy dízel generátorok ezreit importálták, azok képesek voltak kisebb városok és falvak energiaellátásának biztosítására. Azóta azonban a dízelolaj ára az égbe szökött, így az országnak egyre nagyobb nehézségeket okoz az energiaforrás beszerzése. Újabban Törökországtól féltucatnyi nagy hajót bérelnek, amelyek mozgó dízel erőművekként dolgoznak, de azokhoz Kubának kell biztosítania a nyersanyagot. Az ország maga naponta mintegy 40 ezer hordó olajat termel, de a fogyasztás ennek háromszorosa. Míg a fő nyersanyag-támogató Venezuela a korábbi években napi 130 ezer hordó olajat szállított szocialista szövetségesének, a szállítmányok napi 25-30 ezer hordóra csökkentek. A hiányt Oroszország sem tudja pótolni, sem pedig Mexikó, melynek olajtermelése majd félszázad óta nem volt olyan alacsony, mint ma.
Barack Obama kormányzata alatt a kubai gazdaság valamelyest fellendült, mivel a demokrata párti elnök – több évtized ellenségeskedés után – a kapcsolatok normalizálását tűzte ki célul – bár a gazdasági embargót érvényben tartotta. A helyébe lépő Donald Trump viszont visszatért az elszigeteléshez, az idegenforgalom, a beruházások, a kereskedelem korábbi, igen szigorú korlátozásához. Azután a Covid-járvány tönkretette az ország virágzó idegenforgalmát, amely forrásokat biztosított az olajvásárláshoz. Nem segített a lakosság további tömeges kivándorlása sem: Kuba népessége az elmúlt három évben mintegy egymillióval csökkent. Paradox módon, az emigránsok többnyire elektromos berendezéseket, köztük generátorokat küldenek korábbi hazájukba, az idén például több mint 200 ezer generátort és több mint egymillió légkondicionálót – amelyeknek azután az energiaválságban semmi hasznát nem tudják venni.
Szakértők arra számítanak, hogy az ország elsötétedése további emigrációs hullámokat indít és nem zárhatók ki a rendszer elleni megmozdulások sem. A 2021-es energiaválság idején ezrek vonultak az utcára, nem csak áramszolgáltatást, hanem élelmiszert és politikai változást is követelve.
