Raskó György: csökkent a mezőgazdaság teljesítőképessége

Egyértelműen negatívan hatott az idei termésre az utóbbi hónapok szélsőséges időjárása. Ma már minden fontos szántóföldi növény esetében elmondhatjuk, de a zöldség- és gyümölcsfélékre is hasonlóan igaz, hogy részben a szárazság, részben az őrületes meleg, a kánikulai napok megtizedelték a várható hozamokat – mondta Raskó György.

Ez az év biztosan nem lesz olyan fényes, és miután az időjárás miatt az aratás szinte be is fejeződött, így már pontos adatokat lehet mondani. Kukoricából gyakorlatilag éppen csak annyi termett, ami a hazai felhasználási igényeket elégíti ki. Ez 5,1 millió tonnát jelent, de ez is csak mintegy 70 százalékban használható, ugyanis körülbelül 1,5 millió tonna kukorica erősen afla-toxinos. Ezért ezt a hatalmas tételt – 1,5 millió tonnát – sem exportálni nem lehet, sem takarmányozási, még kevésbé humán élelmezési célra nem lehet felhasználni. Ez a toxin akkor kerül a növénybe, ha fertőzött a talaj, illetve nem volt megfelelő a növényvédelem. Utóbbihoz tudni kell, hogy nagyon drága a vegyszer és sok gazda spórol ezzel. Emiatt viszont vannak országrészek, ahol olyan toxinos tételek vannak, amelyek megakadályozzák a kukorica felhasználását vagy áruként eladását – magyarázta az agrárközgazdász.  

Majd hozzátette, a toxinos termény fogyasztása szaporodásbiológiai problémákat okoz, és ha egy tejelő marhát ilyen kukoricával etetünk, akkor az afla-toxin megjelenik a tejben is. Az égetőművekben lehet eladni az ilyen kukoricát, mert a növénynek jó az energiatartalma. „Sokan megpróbálnak majd különböző toxin lekötőt alkalmazni és hízlalás céljára eladni így a kukoricát, de én nem ajánlom így sem megvételre. Akik kukoricával etetik az állataikat, azok nézzék meg a bizonyítványát a terméknek. Ha nincs, akkor ne vegyék meg”.

Hasonlóan kevés termett napraforgóból, bár a vetésterület minden idők rekordja, majdnem 700 ezer hektár volt az idén. Viszont az átlaghozam 27 mázsa – 2,7 tonna – lett hektáronként, miközben a nyáron még úgy nézett ki, hogy akár 3 tonna is lehet az átlag. Ahogy haladt azonban a betakarítás, úgy csökkentek a várakozások – folytatta a szakember, aki szerint az kétségtelen tény, hogy napraforgóból így is nagyon nagy mennyiség termett - 1,7 millió tonna –, ami a hazai ellátáshoz szükséges mennyiség többszöröse. Így akár magként, akár feldolgozva, növényi olajként jelentős mennyiségben exportálható. 

Fontos tétel még a búza, amiből közepes lett az idei termés, 4,7-4,8 millió tonna. Azért csak ennyi, mert a vetésterület jelentősen csökkent a korábbi évekhez képest. És miközben ez a mennyiség bőven elég a hazai szükségletek kielégítésére, ugyanaz a baj vele, mint a kukoricával: az idei búza, ami a minőségét illeti, nagyon gyengén produkált. Nagyjából 1,5 millió tonna csak az a búzamennyiség, ami érkezési célra felhasználható. Ez fedezi ugyan a hazai igényeket, de étkezési búzából exportra kevés jut – jegyezte meg Raskó György. 

A szántóföldi növénytermelésről összességében azt lehet mondani, hogy az idén gyengén teljesített, emiatt az árak elindultak felfelé. A tavalyi árhoz viszonyítva szinte minden növény esetében legalább 10 százalékos a termelői áremelkedés: a búza 10 százalékkal, a kukorica 7, a napraforgó csaknem 20 százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt – elemezte a kialakult helyzetet az agrárközgazdász. A napraforgóé azért ennyivel, mert az európai árszintje nagyot emelkedett, mivel Ukrajna napraforgó termelése messze elmaradt a várakozástól, miközben az egyik legnagyobb szállítója a növény magjának és olajának Európában – tette hozzá. 

A különböző zöldségekből nagy átlagban 10-15 százalékkal termett kevesebb az idén, mint tavaly. A gyümölcsökből is mintegy 20 százalékkal kisebb az idei termés, ami egyértelműen az időjárásra fogható, mert a nagy szárazság és a hőség negatívan befolyásolta. Hagymából nagyjából 25 százalék a terméskiesés, ezért importáljuk már, burgonyából pedig olyan keveset termelünk, hogy eleve importra van beállítva a hazai fogyasztás – sorolta Raskó György. Azt is elmondta: az agrárágazatnak a zöldség és gyümölcs fontos része, bár az idei termelési értéket vagy mennyiséget nézve átlagban 15 százalékkal kisebb lesz, és ugyanezt a csökkenést lehet borítékolni a szántóföldi növények esetében is. Ez azt jelenti, hogy 2024-ben a mezőgazdasági termelési érték és a bruttó nemzeti termék is kisebb lesz, mint ami volt egy évvel ezelőtt. Vagyis a GDP-t a mezőgazdaság idén nem felfelé fogja korrigálni, hanem még tovább lefelé.

Ahhoz, hogy jövőre jobb legyen – ahogy arról már a nyáron is beszéltünk – az öntözés-kultúrát és infrastruktúrát kell fejleszteni. Hiszen a klímaváltozás miatt – nem kell jósnak lennünk ahhoz, hogy tudjuk – jövőre is problémák lesznek a vízhiány miatt – hívta fel a figyelmet a szakember. Ezért arra kell törekedni, hogy az öntözést minél nagyobb területen, okos öntözőrendszerek telepítésével végezzük. Ehhez minimum az lenne szükséges, hogy a meglévő csatornákat feltöltsük vízzel már kora tavasszal és egész nyáron tartsák meg, stabilizálják bennük a vízszintet. Ez elegendő lenne arra, hogy a mikroklíma javuljon, a talaj vízszintje emelkedjen. Az Alföldön legalább 1,5-2 méteres emelkedésre van szükség, de a Dunántúlon is létezik ez a probléma. Ezen felül az öntözési infrastruktúra kiépítését kellene szorgalmazni, amihez jelentős állami segítségre is szükség van. Emellett a gazdák érdeke is, hogy a saját eszközállományukkal, gépekkel, traktorokkal ők is közreműködjenek az elhanyagolt öntözési infrastruktúra javításában – mondta Raskó György.